Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-356
356. szám. 59 ELSŐ GZIM. Az erdők állami kezeléséről. Miként már emliteni szerencsém volt, a törvényjavaslat ezen czímének fóczélja az, hogy az 1879. évi XXXI. törvényczikk 21. §-áuak teljes végrehajtását biztositsa s nevezetesen, hogy azoknak az erdőbirtokosoknak, kikre a törvény ezen szakaszának a hatálya kiterjed, minden körülmények között lehetővé tegye, hogy erdeik és kopár területeik kezelését aránytalan megterheltetés nélkül is szakértő és törvényes minősítéssel biró erdőtisztek kezelésére bizhassák. Ezt a czélt, meggyőződésem szerint, csak az állami erdőkezelés szervezésével lehet elérni, az által t. i., ha az 1879 : XXXI. törvényczikk 17. §-ának hatálya alá eső kisebb terjedelmű erdők kezelésével, a törvényjavaslatban tervezett módon, az állam bizatik meg. Mert, mint az eddig tett tapasztalatok kétségbevonhatatlanul igazolják, az idézett szakasz hatálya alá eső erdők birtokosainak túlnyomó része nincs abban a helyzetben, hogy erdejének szakszerű kezeléséről az állam támogatása nélkül a törvény követelményénekés saját érdekeinek megfelelően gondoskodhassék. Az 1879. évi XXXI. törvényczikk 17. és 21. §-ainak hatálya az ország 13,108.043 kat. holdból álló egész erdőállományának közel 2 / 3-aa " részére, vagyis összesen 8,514.893 kat. hold erdőre terjed ki; ebből a jelentékeny területből azonban csak 4,181.322 kat. hold erdő képezi az államnak, hitbizományoknak s más olyan nagybirtokosoknak a tulajdonát, a kik vagyoni helyzetüknél és erdeik jövedelmezőségénél fogva az intensivebb gazdálkodás és a külön szakértő erdőtiszt-tartás költségeit megerőltetés nélkül elviselhetik. A többi 4,333.571 kat. holdnyi része ellenben a szóban forgó erdőknek számos kisebb erdőbirtokos, jelesen 2 vármegye, 14 törvényhatósági joggal felruházott város, 40 rendezett tanácsú város, 1.693 község, 5.358 úrbéres közbirtokosság, 638 nemesi és egyéb közbirtokosság, 3.608 egyház és iskola, 17 kisebb hitbizomány és 105 részvénytársulat, magán erdőtársulat és magánvéderdő birtokos között, vagyis mindössze 11.475 erdőbirtokos között oszlik meg. Ezen külön birtokrészletek pedig kiterjedés tekintetében a következő csoportokba oszthatók : 500 kat. holdnál kisebb terjedelmű erdőbirtok van közöttük . . 10.296 500— 1.000 kat. holdig terjedő erdőbirtok 524 1.000— 2.000 » » » » 356 2.000— 3.000 » » » » 122 3.000-- 4.000 » » » » 64 4.000— 5.000 » » » » 28 5.000— 6.000 » » » » . 23 6.000— 7.000 » » » » 9 7.000— 8.000 » » » » 8 8.000— 9.000 » » » » 10 9.000—10.000 » » » » 9 és 10.000 kat. holdat meghaladó erdőbirtok 26 Mint ezen adatokból is látható tehát, az 1879. évi XXXI. törvényczikk 21. §-ának hatálya alá eső erdők nagyobb része valóban csekélyebb terjedelemmel bir, hogysem egy külön erdőtiszt költségeit megbirhatná. Kevés kivétellel még akkor sem lehetne ezeket a kis terjedelmű birtokokat a külön erdőtiszt tartás költségeivel megterhelni, ha általában véve a legjobb karban levő, legkedvezőbb fekvésű és a legjobban jövedelmező erdők közé tartozná8.
