Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-355
38 355. szám. Továbbá úgy a lelkész, mint más felelős egyházhatósági személy, a törvényjavaslat világos rendelkezése szerint, csak akkor sújtható büntetéssel, ha tudva, szándékos hamis bevallást tett avagy hamis bizonylatot állított ki, miből önként következik, hogy az egyszerű tévedésből eredő hibák ezen büntetési szankczió alá nem esnek. Végül a büntetési szankczió igazságos alkalmazása iránt teljes biztosítékot nyújt a törvényjavaslat azon rendelkezése, hogy a büntetéssel sújtott fél a közigazgatási bíróság előtt panaszjoggal élhet. 14. §-hoz. Az állam által nyújtott jövedelmi kiegyezés járulékos természete, kisegítő jellege teszi szükségessé annak kimondását, hogy a kiegészítés végett bejelentett lelkészi állás jövedelme a törvény hatályba lépése után, az állami kormány előzetes hozzájárulása nélkül, többé a vallásfelekezetek részéről le nem szállítható és minden jövedelmi növekedés az állami kormánynak bejelentendő. Ezen előbbi korlátozó intézkedés megtétele nélkül könnyen megtörténhetnék, hogy valamelyik vallásfelekezet minden alapos indok nélkül egyes hitközségekben leszállítaná a lelkészi jövedelmet, elvonná annak egy részét azon feltevésből indulva ki, hogy az állam úgy is pótolni fogja a mutatkozó hiányt. Az utóbbi intézkedés pedig azon megfontoláson nyugszik, hogy a jövedelmi kiegészítéssel ellátott lelkészi állásoknál az esetleges jövedelmi növekedésnek az állami kincstár javára kell esni, mert az állam csak kisegitőképen, csak akkor nyújt jövedelmi kiegészítést, ha a lelkész más jövedelmi forrásokból 800, illetőleg 400 forinttal nem javadalmazható. Ezen általános szabály alól kivételt képeznek azon esetek, a melyekben a jövedelmi növekedés akár a hitközségnek, akár egyeseknek ujabb Önkéntes tehervállalásából, akár újonnan keletkező alapítványokból ered. Meg kellett tenni ezen kivételeket azon megfontolásból, hogy lehetségessé tétessék, miszerint a lelkészi jövedelem önkéntes ujabb tehervállalás vagy alapítás utján, a törvényjavaslatban megállapított minimumon felül emeltessék. Továbbá itt is úgy, mint az előbbi 14. §-ban az állami kincstár érdekeinek megóvása végett szükségesnek mutatkozott a jövedelmi növekedés eltitkolását büntetéssel sújtani olyképen, hogy azon lelkész, a ki a jövedelmi növekedést eltitkolja, a míg azon lelkészi állásban marad, a jövedelmi kiegészítési igényt elveszti. Végül ezen szakasz harmadik bekezdése a 13-ik §-hoz fűzött indokolás után további magyarázatot nem igényel. 15. §-hoz. A lelkészi jövedelmek igen különböző forrásokból erednek, a melyek részint a népesedési, részint a gazdasági viszonyokkal állanak összefüggésben és igy az idők folyamán jelentékeny változást szenvedhetnek. A lelkészi hivatallal járó jövedelem valamint emelkedhetik, úgy csökkenhet is, a nélkül, hogy ezen csökkenést akár a hitközségnek, akár a felekezeti hatóságoknak módjában lenne megakadályozni, vagy pedig más jövedelmi források előteremtése által pótolni. Ilyen esetekben a lelkészi jövedelem minimális nagysága csak úgy biztosítható, ha az állam a már megállapított jövedelmi kiegészítést a mutatkozó csökkenéshez képest felemeli. Megtörténhetik azonban, hogy, egyik vagy másik hitközségben a jövedelmi csökkenés épen az által állott elő, mert a hivek száma felette megfogyatkozott, elannyira, hogy azon hitközséget nem lenne indokolt továbbra fen tar tani mint önálló hitközséget, hanem czélhányosabbnak mutatkozik más hitközséghez csatolni (affiliálni).