Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-355

30 355. szára. mértékben kívánják az állami kincstárt igénybe venni. Nem vonatkozhatik azonban az egy évi záros határidő azon egetekre, a midőn valamely lelkészi állás azért nem jelentetett be, mert a tényleg alkalmazott lelkész az előirt képesítéssel nem birván, a 800 forintig terjedő jövedelmi kiegészítésre igényt nem tarthatott, jövedelme pedig az őt megillető 400 forintot meghaladta. A jövedelmi kiegészítés igénybevételénél a lelkészeknek állásuk után járó jövedelmeiket tüzetesen kell igazolni, a mire nézve a javaslat 12. §-ában vannak általános elvi rendelkezések ; a mennyiben azonban már előzetesen a törvény meghozatala előtt egyes vallásfelekezetek ide vonatkozó adataikat a kormánynak beszolgáltatták, ezen adatok elfogadhatósága iránt a kormány fog határozni. 4., 5. és 6. §§-hoz. . Az állam által biztosított jövedelmi kiegészítés két fokozatban van megállapítva: 800 és 400 forintban. A törvényjavaslat ezen két lényegesen különböző kiegészítési összeg megállapításánál kizárólag a lelkészek tudományos előképzettségét és abból következtethető értelmi műveltségét tartja szem előtt. Indokolja ezt azon megfontolás, hogy a lelkész fontos állásában annál eredményesebb működést fejthet ki az állampolgároknak valláserkölcsi működése terén és annál jobb tanácsadója, vezetője lehet híveinek, a társadalmi élet terén, minél magasabb értelmi műveltséggel rendelkezik. Az állam jól felfogott érdeke azt követeli, hogy a lelkészi állásokat oly egyének foglalják el, a kik hittudományi tanulmányaik megkezdése előtt, a hazai középiskola 8 osztályát elvégezték és az állam által adott jövedelmi kiegészítésnek ezen érdek biztosítása képezi egyik foczélját, miért is az államnak jógában áll az általa biztosított magasabb fokú, a tulajdonképeni állásszeríí javadalmazást ezen átlagos értelmi képzettség igazolásától függővé tenni, a nélkül, hogy ez által a hittudományi kiképzést bármi tekintetben befolyásolni törekednék. Ezen különbségtétel a jövőben hatalmas ösztönző tényezőül fog szolgálni arra nézve, hogy a vallásfelekezetek papjelöltjei közül minél számosabban megszerezzék az állam által megkívánt értelmi képzettséget. A jövedelmi kiegészítés magasabb mértéke kizárólag a személyi minősítéshez és nem a lelkészi álláshoz van kötve és igy azon körülmény, hogy az előd 800 vagy 400 forintig jövedelmi kiegészítést élvezett-e, az utódra nézve nem lehet irányadó. A javaslat 6. §-ának azon rendelkezése, hogy jövedelmi kiegészítést csak olyan lelkész igényelhet, a ki magyar állampolgárságát igazolja, bővebb indokolásra nem szorul. 7. §-hoz. » Nem szorul bővebb fejtegetésre, hogy oly lelkész, a kit a büntető-bíróság hivatalvesztésre szóló mellékbüntetéssel sújtott, ezen büntetés tartama alatt jövedelmi kiegészítésben nem részesülhet. Továbbá az állam a vallásfelekezetek részére azon alapelvből kiindulva nyújtja az anyagi támogatást, hogy a vallás «zolgái az állam legvitálisabb érdekeinek gondozása és megszilárdítása tekintetében hasznos szolgálatokat teljesítenek. Az állam csak azon feltétel mellett és csak addig támogathatja a vallásfelekezeteket anyagilag, a mig biztosítva van az iránt, hogy ez által saját létérdekeit előmozdítja. Ebből szükségképen következik az állam azon joga, hogy az általa segélyezett vallásfelekezetek lelkészeinek magatartását a közerkölcsiség és az állami létérdekek szempontjából ellenőrizhesse és ha valamely lelkész állásához nem méltó erkölcsi