Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-381

218 381. szám. 1-ső melléklet a 381. számú irományhoz. Törvényjavaslat, a boritaladónak Horvát-Szlavonországokban leendő behozataláról. i. §. Horvát-Szlavonországokban az 1888. évi XXXV. törvényczikk 17. §-a alapján fizetendő boritalmérési adó az 1899. évi január hó 1-től megszűnik, s helyette az 1892. évi XV. törvényczikk értelmében beszedendő boritaladó hozatik be. Az 1892. évi XV. törvényczikknek a boritaladóra vonatkozó összes érvényben levő határozmányai Horvát-Szlavonországokra is kiterjesztetnek, azzal az eltéréssel azonban, hogy a boritaladó tétele Horvát-Szlavonországokban a községek és városok lélekszámára való tekintet nélkül általánosságban bor után hektoliterenkint 3 forintban, — bormust és szőlőczefre után hektó literenkint 2 frt 25 krban, — gyümölcsbor után pedig hektoliterenkint 1 írtban állapittatik meg. Az 1892. évi XV. törvényczikk 3. §-ában megállapított kedvezményt élvező szőlősgazdák Horvát-Szlavonországokban a saját termésű boraikból a házi szükségletre szánt bormennyiség után boritaladó fejében mit sem kötelesek fizetni. Ez a rendelkezés nem érinti az 1868. évi XXX. törvényczikk 18. §-ának azt az intézkedését, hogy a bor- és húsfogyasztási adók Horvát-Szlavonországokban az eddigi gyakorlat szerint továbbra is a községi kiadások fedezésére forditandók. 2. §. A jelen törvény 1899. évi január hó 1-én lép életbe, mely naptól kezdve az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888. évi XXXV. és 1892. évi XV. törvényczikkeknek a jelen törvény rendelkezéseivel ellenkező határozmányai hatályon kivül helyeztetnek. 3. §. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizalik meg, a ki e tekintetben Horvát-Szlavón- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el. 2>r, Molnár Antal s. .., a képviselőMa jegyzője.