Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-380

214 380. szám. 2-ik melléklet a 380. számú irományhoz. Indokolás, „a szeszadóról szóló 1888. évi XXIV. törvény czikk 3. §-ában, valamint a czukoradóról szóló 1896. évi XIX. törvényczikkben foglalt határozmányok érvényének meghosszabbítása iránti" törvényjavaslathoz. Az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról szóló 1888. évi XXLV. törvényczikk 3. §-a azt az alkoholmennyiséget, melyet a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben a kisebbik adótétel mellett egy-egy termelési időszakban termelni szabad, az 1878 évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról szóló 1887: XXIV. törvényczikk utolsó bekezdésében foglalt és 1897. év végével lejárt határidőn túl 1898. évi augusztus hó 31-éig terjedő érvénynyel állapitotta meg akként, hogy a magyar korona országaiban , . 872.542 Hl. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban 997.458 Hl. és Bosznia és Herczegovina országokban 8.000 Hl. összesen tehát . . . 1,878.000 hektoliter alkohol termelhető. A közgazdasági ujabb kiegyezés iránti tárgyalások alkalmával az osztrák kormánynyai egyetértőleg a szeszadóra nézve létesitett s alkotmányos tárgyalás végett már előterjesztett törvényjavaslatba, az 1898. évi szeptember hó 1-től 1908. évi augusztus hó végéig terjedő időszakra nézve megfelelő rendelkezés vétetett fel azt az alkoholmennyiséget illetőleg, mely a fogyasztási adónak kisebbik tétele mellett termelhető. Minthogy azonban immár nincs kilátás arra, hogy a most emiitett javaslat 1898. évi szeptember hó 1-ével törvényerőre emelkedjék : szesziparunk érdekében gondoskodni kell arról, hogy az 1898. évi szeptember hó 1-ével kezdődő termelési időszakban a kisebbik adótétel mellett termelhető alkohol mennyisége még ezen időpont előtt mulhatlanul megállapittassék, mert ez az alkoholmennyiség a termelési időszak kezdete előtt osztandó fel az egyes szeszfőzdék között és mert csak igy lehetnek szeszfőzdéink abban a helyzetben, hogy szeszfőzési üzletöket idejekorán s akként rendezhessék be, hogy a reájuk eső alkoholmennyiséget tényleg ki is termelhessék. A szeszadóról szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk egyéb határozmányainak érvénye nincs határidőhöz kötve, miért is azok tekintetében ujabb törvényhozási intézkedések szüksége nem forog fenn.