Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-379

379. szám. 209 mely helyre a törvény határozmányai nem terjednek ki, valamint a czukormintákra nézve is, a javaslat 2. §-a szerint adómentesség fog adatni. A javaslat 3. §-a az adó fizetésére kötelezett személyeket jelöli meg, s e részben figyelembe vétetett az, hogy a jövedéki ellenőrzés a kereskedelmi forgalom könnyitése érdekében minél szökpbb körre szorittassék. Ezért csak az 50 métermázsánál nagyobb mennyiségű czukrot és 50 hektoliternél nagyobb mennyiségű sört tartalmazó küldemények, valamint az olyan helyekről beszerzett adóköteles czikkek után járó fogyasztási adót köteles maga az átvevő fél megfizetni, mely helyekre a törvény nem fog kiterjedni; minden más esetben a czukorgyártelep vagy a czukor tartására rendelt szabadraktár, illetve a sörfőzde vállalkozója köteles a czikkek kiszállításakor ezt az adót is megfizetni. A 4., 5., 6., 7. és 8. §-ok az adó megszabására vonatkozó illetékességet, az adóhátralékok behajtásánál követendő eljárást, a megadóztatás keresztülvitelénél nyújtandó segédkezést, az elévülést és végre a szabályok betartása iránti felelősséget szabályozzák ugyanolyan módon, a mint ez az érvényben levő más fogyasztási adóinknál is szabályozva van. A czukor- és a sörfogyasztási adó biztosítására és beszedésére vonatkozó határozmányokat a javaslat 9—16. §-ai tartalmazzák. Ezek közül a 9. és 10. §. meghatározza az adó megszabása czéljából teendő bejelentések módját és az adó esedékességét s egyúttal — a közvetítő kereskedés könnyitése érdekében — megengedi a 10. §. azt is, hogy a bejegyzett czégű czukor- és sörnagykereskedők e czikkeket a fogyasztási adó lefizetése nélkül szerezhessék be s az adót csak akkor legyenek kötelesek fizetni, mikor a czukor vagy sör üzleti helyiségeikből fogyasztásra kiszállittatik. A 11. §. e fogyasztási adókra nézve megengedi a hitel igénybevételét s e kedvezmény feltételeit hasonló módon szabályozza, mint azok a czukor- és söradónál is szabályozva vannak. A 12. és 13. §. a végből, hogy az ellenőrzés hatékonyan ugyan, de ne zaklató módon gyakoroltassék, a megadózandó czukrot tartalmazó tartályoknak, valamint a megadózandó sört tartalmazó hordóknak és ládáknak külön hivatalos zárjegygyei való ellátását rendeli el. Ez az ellenőrzési mód a czukortermelvényeknél az 1888. évi XXIII. t.-cz. alapján jelenleg is alkalmazásban van, a gyakorlatban czélszerünek bizonyult s itt azért is alkalmazandó, mert az idegen helyekről beszerzett czukorra és sörre nézve legkönnyebben ezen a módon ellenőrizhető az, hogy az illető czikkek után járó külön fogyasztási adó tényleg leróva lett. A 14. §. a sörre nézve hasonló feljegyzések vezetését rendeli el, mint a milyenek a czukorgyártelepek vállalkozói részéről a czukorra nézve jelenleg is vezetendő. E szakasz egyúttal arra az apadásra való tekintettel, mely a sör mennyiségében erjedés, raktározás stb. folytán felmerül, a sörkészletek hivatalos felvételénél megállapított hiányt csak annyiban rendeli megadóztatandónak, a mennyiben az a bevételezett sörmennyiség 67.°/o-át meghaladja. De az e mérvet meghaladó hiány után első fogyasztási adó megfizetésének kötelezettsége alul is fölmenti a sörfőzde vállalkozóját abban az esetben, ha az beigazolja, hogy a hiányzó sörmennyiség előreláthatlan és elhárithatlan esemény folytán semmisült meg. A 15. §. az iparűzőkre kiterjedő általános ellenőrzési kötelezettségeken kivül, a határszél területén levő községekben felmerülhető csempészet megakadályozása érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza; a 16. §. pedig a pénzügyi közegek ellenőrzési jogát állapítja meg abban a terjedelemben, a mint ez más fogyasztási adóknál is megállapítva van. A 17 — 27. §-ok a kihágási esetekben alkalmazandó büntetési határozmányokat és a kiszabott pénzbüntetések iránti dologi és személyes kezességet állapítják meg, teljesen azonos elvek alapján, a mint ezek más fogyasztási adóknál jelenleg is alkalmazásban vannak. FŐRENDI IROMÁNYOK. VIII. 1896—1901. 27