Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-354
4 354. szám. Eddig a Dunának felső és középső szakaszain csakis a jeges vizek emelkedtek rendkívüli magasságokra, mig a jég nélküliek jóval az előbbenieken alul maradtak. Az 1897. évi nyári árviz ezen szabálynak tekintett jelenségtől határozott eltérést mutatott, a mennyiben a rendkívüli magasság mellett még annak tartóssága is szembeszökő volt. Ennek tulaj donitható, hogy a kezdettől fogva gyengébb méretű és különösen silány altalajon nyugvó és részben végleges méretekkel még ki sem épült dunai töltések rendkívüli igénybevételnek voltak kitéve és öszszesen hat töltésszakadás folytán több mint 80 ezer holdnyi terület árasztatott el. A baja-gombosi szakaszon az árviz rendkívüli magassága azonban még csak a kisebb bajt képezi, sokkal nagyobb bajt okoz ott az árviznek hosszú tartama; midőn a felső és alsó szakaszokon az ár már régóta visszatért medrébe, ezen a vonalon avizszin még heteken, hónapokon keresztül dominálja a partokat, úgy, hogy a belvizeket eltávolító szivattyú-telepek az évnek nagyobb részében nem szűntek meg működni az utóbbi két év alatt. Ezen körülmény nem kerülte el annak idején sem hivatal-elődöm figyelmét, midőn a Közép-Duna szabályozására vonatkozó terveket és javaslatokat előterjesztette. Tekintettel azonban ama évről-évre ismétlődő jelenségre, hogy a bajai kanyarok felett a Duna és mellékfolyói összes jege megállott, tekintettel továbbá ebből a székes fővárosra háromolható veszélyekre, — első sorban a budapest-bajai szakaszon kellett a rendkívüli mérveket öltött jégtorlódások okát megszüntetni, a mi egyúttal a dunai adománynak legnagyobb részét igénybe vette, illetőleg még igénybe is fogja venni — úgy, hogy a, többi szakaszokon csakis kisebb munkálatok kerülhettek és kerülhetnének végrehajtás alá, annyival inkább, mert a törvény által rendelkezésemre bocsátott évi hitelekből nemcsak a Duna, hanem az ország egyéb jelentősebb folyóin is nagy mérvben szükséges és továbbra el nem odázható szabályozási munkálatok végrehajtandók. Az 1895. évi XLVIII. törvényczikk által a Közép-Dunára rendelkezésemre bocsátott 20 millió forintnyi összegből, tehát a törvény 4-ik szakaszában foglalt rendelkezés betartása mellett, csakis a 12 évi cyklus második felében, azaz 1902-től kezdve lehetett volna nagyobb munkálkodást a baja-gombosi és részben az újvidéki szakaszon kifejteni. A kétségtelenül felette súlyos helyzet enyhitésére okvetetlenül annak a szüksége merült fel, hogy a baja-gombosi, valamint az újvidéki közbeeső szakaszok is mielőbb gyökeres javítás alá vétessenek, mert úgy az ottani ármentesitő társulatok helyzete, mint a hajózási szempontok feltétlenül megkövetelik, hogy a vízlefolyás és hajózás legfőbb akadályai ezeken a szakaszokon is sürgősen eltávolíttassanak. Mig az által, ha. az 1895. évi XLVIII. törvényczikkben, illetve annak 4-ik §-a által rendelkezésemre bocsátott évi hitel az 1898. évre egy millióval, az 1899-ik évre hasonlólag egy millióval emeltetik: a Közép-Dunának Budapesttől a Tiszatorokig terjedő egész szakaszán oly mértékben indulhat meg az állami tevékenység, hogy a vízlefolyás és hajózás együttes legfőbb akadályai a közelebbi évek alatt el lesznek távolitva. Az 1898. évi költségvetési előirányzat indokolásában már jeleztem, hogy az 1898-ik évi munkaprogrammba az Összesen 2,050.000 forinttal előirányzott palánka-mohovói Duna-szakasz rendezésének megkezdése is felvétetett, mely munkálatok hasonlólag hivatva lesznek a Közép-Duna rendszeres mederfejlődését és ez által a vizlefolyási és hajózási akadályok megszüntetését biztosítani.Az ezen munkálatok keretébe tartozó mohovói átvágás létesítése azonban csak négy év múlva kerülhetett volna kivitel alá, mig most ez az átvágás is soron kívül fog munkába vétethetni. Ezen kivül lehetséges lesz a Duoafolyam más szakaszain is jelentkezett bajok sürgős orvoslásáról gondoskodni. Áttérve a részletekre, ezen két millió forintnyi adomány terhére a következő munkálatokat kivánom még az 1898. év folyamán megindittatni.
