Főrendiházi irományok, 1896. VII. kötet • 325-353. sz.
Irományszámok - 1896-344
344. szám. 65 A tényleges építési és üzletberendezési költség 2,060.000 fit, tehát pályakilométerenkint 42.040 frt, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 120.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 26.300 frt lesz kihasítandó, A tényleges épitési és üzletberendezési költségnek a fenti összegben történt 'előirányzásánál figyelemmel kellett lennem a vonal mentén fekvő szántóföldek, szőlők és beltelkek magas vételárára, továbbá a szükségessé váló rendkívüli nagy föld- és sziklamunkákra, valamint a magas munkabérekre, végül arra a körülményre is, hogy a kavics és az építkezésre alkalmas kőanyag nagyobb távolságról lesz szállítandó, úgy hogy az épitési és üzletberendezési költségeket a legszigorúbb mérlegelés daczára sem találtam 2,060.000 forintnál alacsonyabb összegre leszállithatóknak. A tényleges épitési és üzletberendezési tőkének beszerzését az engedélyt kérő akkép tervezi, hogy annak legalább is 35°/o-a, vagyis 721.000 frt erejéig törzsrészvényeket és legfeljebb 65°/o-a, vagyis 1,339.000 frt erejéig 5°/o-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvényeket bocsátana ki; és pedig tekintettel arra, hogy a legutóbb lefolytatott tárgyalások során oly érteímü megállapodás jött létre, hogy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére vonatkozó engedély a székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekű vasút részvénytársaságnak adassék ki, a financeirozás tulajdonképen oly módon vitetnék keresztül, hogy a nevezett részvénytársaság újabb czímleteknek a fentiek értelmében való kibocsátása utján alaptőkéjét emelné fel. A helyi érdekű vasút épitési és üzletberendezési tőkéjéhez való állami hozzájárulásként az 1888. évi IV, t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyen szállítása f-jében 50 egymásután következő éven át évi 7.000 forintnyi átalány, az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján pedig ugyancsak 50 éven át évi 5.000 forintnyi évjáradék biztosíttatnék és pedig oly kikötéssel, hogy úgy a posta-átalány 140.000 frtnyi, mint a külön állami segély 100.000 forinlnyi töke értéke fejében összesen 240.000 frt névértékű törzsrészvények lesznek engedélyes részvénytársaság által az állam tulajdonába átadandók. Az ily módon megállapított állami hozzájárulás a 2,060.000 forintnyi tényleges épitési és üzletberendezési tökének a postánál 6.8-, a külön állami segélynél 4.8°/o-át képezvén, az idézett törvényczikkben megállapított 10—10°/o maximális segélyezésen jóval alul marad. A törzsrészvénytőkének az állami hozzájárulások levonása után fenmaradö része a helyi érdekeltség hozzájárulásaiban talál fedezetet. A helyi érdekű vasút üzletét a m. kir. államvasutak fognák kezelni. Egyebekben a létrejött megállapodások megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal .-zeniben kikötni szokott engedélyezési feltételekkel. A tervezett helyi érdekű vasút által két, már közforgalomban levő vasútvonal nyervén összeköttetést, annak engedélyezése az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmében a törvényhozásnak van fentartva: ehhez képest, midőn még tisztelettel bejeleuteném, hogy az országb, m uralkodó ínséges állapotokra való tekintetlel és a munka nélkül szűkölködő szejényebb néposztály foglalkoztatása érdekében az engedélyt kérő székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekű vasutrészvénytársaságnak, mely elvállalt kötelezettségének biztosítására 100.000 frtnyi értéket a m. kir. állampénztárnál már le is tett, kizárólag saját veszélyére és koczkázatára, valamint a magánjogok sérelmének köteles megóvása mellett az épitési munkálatoknak megkezdésére ideiglenes engedélyt adtam. A tisztelettel előadottak alapján a vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a t. Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapest, 1898. évi márczius hó 30-án. Báró Dániel Ernő s. k., kereskedelemügyi m. Jcir. minister. FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1896 — 1901.
