Főrendiházi irományok, 1896. VII. kötet • 325-353. sz.
Irományszámok - 1896-349
188 349. szám. Ezek természetét, mennyiségét és térfogatát, a minden egyes kormány által saját hajóira nézve kiadott szabályzatok határozandják meg. 16. Gzikk. A fedélköz minden nap gondosan tisztitandó és száraz fövénynyel fel- t dörzsölendő, melybe fertötlenitő szerek vegyittetnek ; a zarándokok ez alatt a hajó fedélzetén vannak. 17. Gzikk. A hajó mindkét oldalán a fedélzeten egy szem elöl elvont helyet kell fentartani, kézi szivattyúval ellátva akként, hogy a zarándokok szükségleteire tengerviz szivattyúzható legyen. Egy ily hely kizárólag a nők számára rendezendő be. 18. Gzikk. A hajón a hajószemélyzet használatára rendelt árnyékszékeken kivül vízzel öblithető árnyékszékeknek kell lenni és pedig minden hajóra szállott száz személyre eső legalább egynek. A nők számára külön árnyékszékek tartandók fenn. A fedélközben és a hajóaljban semmiféle árnyékszéknek nem szabad lenni. Ugy az utasok, mint a hajószemélyzet számára rendelt árnyékszékek tisztántartandók és napjában háromszor tisztitandók és fertőtlenitendők. 19. Czikk. A hajó fertőtlenítésének a jelen egyezmény melléklete III. fejezete 5. és 6. pontjának megfelelőleg kell történni. 20. Gzikk. A naponta minden zarándok részére ingyen adott viz mennyisége legalább öt liter legyen. 21. Gzikk. Ha az ivóviz minősége vagy annak lehetősége felett, hogy akár a származás helyén, akár az utón fertőzésnek volt kitéve, kétely támad, akkor a víz felforralandó, vagy másképen sterilizálandó és a kapitány köteles azt a legelső megállási kikötőben, a bol jobbat beszerezni lehetséges, a tengerbe öntetni. 22. Gzikk. A hajónak a zarándokok személyes használatára való konyhának berendezett két helyiséggel kell ellátva lenni. Másutt s különösen a fedélzeten tüzet rakni tilos. vernement en détermineront la nature, la quantité et les dimensions. Art. 16. Chaque jour, les entreponts doivent être nettoyés avec soin et frottés au sable sec, avec lequel on mélangera des désinfectants, pendant que les pèlerins seront sur le pont. Art. 17. De chaque côté du navire, sur le pont, doit être réservé un endroit dérobé à la vue et pourvu d'une pompe à main, de manière à fournir de l'eau de mer, pour les . besoins des pèlerins. Un local de cette nature doit être exclusivement affecté aux femmes. Art. 18. Le navire doit être pourvu, outre les lieux d'aisance à l'usage de l'équipage, de latrines à effet d'eau, dans la proportion d'au moins une latrine pour chaque centaine de personnes embarquées. Des latrines doivent être effectées exclusivement aux femmes. Aucun lieu d'aissances ne doit exister dans les entreponts ni dans la cale. Les latrines destinées aux passagers, aussi bien que celles affectées à l'équipage, doivent être tenues proprement, nettoyées et désinfectées trois fois par jour. Art. 19. La désinfection du navire doit être faite conformément aux prescriptions des numéros 5 et 6 du chapitre III de l'annexe de la présente Convention. Art. 20. La quantité d'eau potable mise chaque jour gratuitement à la disposition de chaque pèlerin, quel que soit son âge, doit être d'au moins cinq litres. Art. 21. S'il y a doute sur la qualité de l'eau potable ou sur la possibilité de sa contamination, soit à son origine, soit au cours du trajet, l'eau doit être bouillie ou autrement stérilisée, et le capitaine est tenu de la rejeter ;i la mer au premier port de relâche où il lui sera possible de s'en procurer de meilleure. Art. 22. Le navire doit être muni de deux locaux affectés à la cuisine personelle des pèlerins. Il est interdit aux pèlerins de faire du feu ailleurs, notamment sur le pont.
