Főrendiházi irományok, 1896. VII. kötet • 325-353. sz.
Irományszámok - 1896-348
' 148. 17. Czikk. A fedélzeten, a hajó mindkét oldalán, szem elöl rejtve levő és kézi szivattyúval ellátott hely tartandó fenn, hogy ott a zarándokok szükségleteire tengerviz szolgáltassék. Egy ily természetű helyiséget kizárólag a nó'k számára kell fentartani. 18» Czikk. A hajónak, a hajószemélyzet által használt árnyékszékeken kivíil, vizereszrős árnyékszékekkel kell ellátva lennie, oly arányban, hogy a hajóra szállt minden száz személyre legalább is egy árnyékszék jusson. Kizárólag nők számára külön árnyékszékek jelöl end ők ki. A fedélközökben és a hajóaljban semmiféle árnyékszéknek nem szabad lennie. Úgy az utasok, mint a hajószemélyzet számára rendelt árnyékszékek tisztán tartandók, tisztogatandók és naponta háromszor fertőtlen itendök. 19. Czikk. A hajó fertőtlenitése a velenczei egyezmény IV. melléklete, 5. czikkének 5. és 6. szakaszában előirottaknak megfelelőleg foganatosítandó. (}) 20. Czikk. A naponként ingyen minden egyes zarándoknak, korára való tekintet nélkül, rendelkezésére adott ivóvíz mennyiségének legalább öt liternek kell lennie. (') A hajófülkék és a hajó többi részei kiüríttetnek. Az oldalfalak 10 százaléknyi alkohollal vegyitett maró higanyoldattal fertőtlenittetnek. A porlasztás a fal felső részén kezdve történik vízszintes vonalban, azután fokozatosan lej ebb akként, hogy az egész felületet finom cseppecskékbdl képezett folyadókróteg borítsa. A padlózat ugyanazon oldattal mosatik. Két óra múlva a falak ós a padlózatok bőséges vizset felsúrolandók és felmosandók. A hajóalj fertőtlenítésekor a benfoglalt kónkönog semlegesítése czéljából legelőbb kénsavas vas oldatának elegendő mennyisége fecskéndeztetik a fenékvizbe, ez kiüríttetvén, a hajóalj tengervízzel kimosatik ; azután bizonyos mennyiségű maró higanyoldat fecskendeztetik bele. A fenékviz nem ürítendő ki a kikötőben. FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1896—1901. szám. 153 Article 17. De chaque côté du navire, sur le pont, doit être réservé un endroit dérobé à la vue et pourvu d'une pompe à main de manière à fournir de l'eau de mer pour les besoins des pèlerins. Un local de cette nature doit être exclusivement aifecté aux femmes. Article 18. Le navire doit être pourvu, outre les lieux d'aisances à l'usage de l'équipage, de latrines à effet d'eau, dans la proportion d'au moins une latrine pour chaque centaine de personnes embarquées. Des latrines doivent être affectées exclusivement aux femmes. Aucuns lieux d'aisances ne doivent exister dans les entreponts ni dans la cale. Les latrines destinées aux passagers aussi bien que celles affectées à l'équipage doivent être tenues proprement, nettoyées et désinfectées trois fois par jour. Article 19. La désinfection du navire doit être faite conformément aux prescriptions des paragraphes 5 et 6 de l'article 5 de l'annexe IV de la Convention de Venise.t 1 ). Article 20. La quantité d'eau potable mise chaque jour gratuitement à la disposition de chaque pèlerin, quel que soit son âge, doit être d'au moins cinq litres. (!) On videra les cabines et toutes les parties du bâtiment. On désinfectera les parois à l'aide de la solution de sublimé additionné de 10 p. 100 d'alcool. La pulvérisation se fera en commençant par la partie supérieure de la paroi suivant une ligne horizontale ; on descendra successivement de telle sorte que toute la surface soit couverte d'une couche de liquide «en fines gouttelettes. Les planchers seront lavés avec la môme solution. Deux heures après, on frottera et on lavera les parois et le plancher à grande eau. Pour désinfecter la cale d'un navire, on injectera d'abord, afin de neutraliser l'hydrogène sulfuré, une quantité suffisante de sulfate de fer, on videra l'eau de la cale, on la lavera à l'eau de mer ; puis on injectera une certaine quantité do la solution de sublimé. L'eau de cale ne sera pas déversée dans un port. 20
