Főrendiházi irományok, 1896. VII. kötet • 325-353. sz.
Irományszámok - 1896-347
347. szám. 125 2-ik melléklet a 347. számú irományhoz. Indokolás, a „Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséróT' szóló törvényjavaslathoz. A japán császársággal kereskedelmi viszonyainkat ez idő szerint az ezen császársággal 1869. évi október hó 18-án kötött és az 1871 évi XXIX. törvényczikkel az ország törvényei közé iktatott kereskedelmi és hajózási szerződés szabályozza. Ezen határozatlan időre kötött szerződés sokban elavult határozatokat tartalmaz és abban nem jutnak érvényre azon elvek, melyek a modern nemzetközi szerződések alapfeltételeit képezik. így a szerződés főbb pontjait tekintve egyoldalúan Magyarország és Ausztria részére állapit meg jogokat : alattvalóink felett Japánban a biráskodást konzulátusaink részére tartja fenn, egyezményes tarifában szabályozza a Japánba bevitt és onnan kivitt árúk után szedhető vámokat és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmódot biztositja számunkra, a nélkül, hogy a viszonosság elvének érvényesítésével Japánnak hasonló jogokat, illetve kedvezményeket nyújtana. Másrészt azonban a szerződés csak azt engedi meg, hogy alattvalóink Japánnak bizonyos, a külföldi kereskedelem részére megnyitott helyein lakhassanak és ott kereskedést űzhessenek, mig egyébként a Japán birodalom, alattvalóink — mint általában a külföldiek — elől elzárva maradt. Hasonló alapokon voltak kötve a Japán és a többi külföldi államok közt fennállott szerződések. Ezen — Japán jogait megszorító — szerződéses megállapodások a korábban létezett viszonyokban találják magyarázatukat, de nem álltak többé összhangban a Japánban utóbb bekövetkezett közgazdasági és culturalis haladással. Ezért a Japán kormány már évekkel ezelőtt arra törekedett, hogy a külföldi államokkal fennállott kereskedelmi szerződései megfelelő revizió alá vétessenek, mely törekvésénél főleg azon czélzat vezérelte, hogy az idegenek által Japánban — különösen a jogszolgáltatást illetőleg — élvezett kiváltságok megszüntettessenek és a szerződéses megállapodások a kölcsönösség elvére fektettessenek, ezen engedmények fejében késznek nyilatkozván az egész birodalmat az idegen kereskedés számára megnyitni. A tárgyalások a japán kormány és a külhatalmak képviselői közt már évek óta folytattattak, eredményre azonban hosszú időn át, különösen a japán kormány azon követelésének teljesitése körül felmerült nehézségek miatt nem vezettek, hogy a külállamok a consuli biráskodás joga-
