Főrendiházi irományok, 1896. VI. kötet • 275-324. sz.
Irományszámok - 1896-290
290. szám. 55 kereskedelemügyi minister által megállapítandó menetrend szerint az »Adria« magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság és a Lloyd váltakozva tartja fenn. Az indulás Fiúméból, illetve Triestból Triestnek, illetve Fiúménak mindenkori érintése mellett meghatározott napon fog történni, azon jog fentartása mellett, hogy erőhatalom esetén az indulás az illető állam felhatalmazott közegének engedélyével, a feltétlenül szükséges időre elhalasztassék. A Braziliából való visszautazás megkezdése ellenben a vállalatok szabad belátása szerint a menetrendszerűen megállapított indulási időpontot követő tiz nap bármelyikére elhalasztható. A visszautazáson a nevezett két vállalat a menetrendben megállapított közbeeső kikötők érintésére (Fiume és Triest kivételével) nincs kötelezve. A visszautazásnak mindenkor a hajó anyakikötöjében kell végződnie. Azon esetben, ha a járatok La-PJatáig terjesztetnének ki, ezen járatok a két tengeri hajózási vállalat által szintén váltakozva lesznek leliesitendők. Ezon járatok számának és időpontjának megállapítása a kereskedelemügyi ministerek külön megegyezésének tartatik fenn. Ugyanez áll azon esetre is, ha a szerződésszerű biaziliai járatok szaporítása szükségesnek mutatkozik. 9. Az észak-amerikai forgalom közvetítése iránt az osztrák-amerikai társaság fennálló járataira való tekintettel ezen társaság és az »Adria« közt egyezmény fog létesíttetni, melyet a magyar királyi és a császári királyi kereskedelemügyi minister jóváhagyólag tudomásul v esz és melynek az a czélja, hogy ezen két hajózási vállalat kölcsönös viszonyát a mindkét részbeli érdekeknek megfelelő módon szabályozza. A magyar királyi és a császári királyi kereskedelemügyi ministerek megállapodnak abban, hogy azon esetre, ha az »Adria« Észak-Amerikába rendes szolgálatot rendez be, befolyást fognak oly megállapodás létesítésére gyakorolni, a mely ezen forgalomnak egyetértő kiszo'gálását lehetővé teszi, föltéve, hogy az osztrák-amerikai társaság is az Adriai és a Földközi tenger területén belül a közbeeső kikölők közt való forgalomban az »Adria« rendes vonalainak versenyt nem támaszt. Utóbbi tekintetben a mindkétrészbeli kereskedelemügyi minister közreműködésének előfeltételét a nevezett tengeri hajózási vállalatok fentemiitett egyezményének fennállása képezi, mihez képest a közreműködés csakis ezen egyezmény tartárnának idejére sz'ól. 10. Fiúménak, illetve Triesztnek a 4. pontban a) és b) alatt, továbbá a 7. és 8. pontok alatt megállapított érintése a másik állam részéről való mindennemű hozzájárulás nélkül történik. 11. A 4., 5., 7. és 8. pontok alatt emiitett, Fiumét és Triesztet érintő szerződéses vonalak menetrendjeit — azok végleges jóváhagyása előtt a kereskedelemügyi magyar királyi minister 4s a kereskedelemügyi császári királyi minister egymással esetleg felmerülő észrevételeik megtehetése végett — közölni fogják. Ezen eljárás a menetrendek oly későbbi módosításainál is fog követtetni, melyek által a hajók indulási vagy tartózkodási idejét a kikötőben megváltoztatnák. E tekintetben mindkét részről az ügy gyors kezelése biztosíttatik. Minden járat, melyen jelen egyezmény értelmében a visszautazás alkalmával Fiume és Trieszt érintendő, az illető gőzös anyakikötöjében végződik. 12. A két vállalatnak a jelen egyezmény 4., 5., 7. és 8. pontjaiban emiitett szerződéses vonalain, melyek Fiumét és Triesztet érintik, a Fiúméból és Fiúméba, illetve Triesztből és Triesztbe való személy-, árú- és értékszállítás díjszabása teljesen azonos lesz a Triesztből és Triesztbe, illetve Fiúméból és Fiúméba való szállítás díjszabásával; szintúgy nem teendő a szállítási díjak számitása tekintetében különbség az emiitett két kikötő, mint rendeltetési hely .Özt az ezen vonalakon érintett külföldi kikötőkből eredő behozatali forgalomra nézve sem.
