Főrendiházi irományok, 1896. VI. kötet • 275-324. sz.
Irományszámok - 1896-290
290. szám. 33 Ha ezen biztosíték a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a jelen szerződés határozmányainak meg nem tartása miatt kirótt birságok által igénybe vétetnék, a társaság köteles a biztosítékot az államsegély legközelebb fizetendő részletének esedékessé válásáig kiegészíteni. Ha ezt a társaság elmulasztja, a kereskedelemügyi magyar királyi minister jogosítva van arra, hogy a hiányzó összeget az esedékessé vált segélyrészletből kiegészíthesse. 18. §. Ha háború veszélye, kikötők elzárása, tengeri veszteglés, vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem lennének eszközölhetők, a társaság ezen vonalakon gőzhajói járatását ideiglenesen felfüggesztheti ugyan, de ha a járatok felfüggesztése három hónapon túl terjed, az ezen időn túl elmaradó járatokra eső állami segélyrészletre nem tarthat igényt. A társaság hibáján kivül ilyként elmaradó minden egyes járatért tengeri mértföldenkint egy korona fog az állami segélyből visszatartatni, feltéve, hogy a társság az elmaradt járatokat ugyanazon naptári év folyamán más járatokkal nem pótolja. Megállapíttatik azonban, hogy ezen czímen több mint hatvanezer korona egy év folyamán nem lesz levonható, úgy, hogy az évi segélyből 120.000 korona minden esetben biztosítva marad. 19. §. Ha a társaság az ezen szerződésben megállapított járatok bármelyikét nem teljesiti és az előző 18. §-ban előrelátott okok egyikét sem érvényesitheti jogosan, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában álland nemcsak az elmaradt járat hossza szerint a 18. §-ban megállapitott összeget, az állami segélyből levonni, hanem a társaságot minden egyes esetben még 1.000 koronáig terjedő pénzbírság alá is vetheti, mely birság minden birói beavatkozás nélkül a vállalat biztositékából, esetleg az esedékes segélyrészletből fog levonatni. 20. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister a szerződésszerű kötelezettségeknek a 9-ik és 19-ik szakaszokban nem emiitett minden egyéb elmulasztása vagy megszegése esetében a társaságra 1.000 koronáig terjedhető és a társaság biztositékából esetleg az esedékes segélyrészletböl minden birói beavatkozás nélkül levonható bírságot róhat ki, 21. §. A társaság czége : »Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság«, székhelye : Budapest. A társaság az üzlet vezetésére Galaczban külön ügynökséget fog fen tartani. 22. §. A társaság igazgatósági tagjai legalább kétharmadának magyar állampolgároknak kell enniök. Az elnök és alelnök csak magyar állampolgárok lehetnek, megválasztásuk a kereskedelemügyi magyar királyi minister megerősítését igényli. A szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek jop"i van a társaság igazgatóságába, két tagot kinevezni. A társaság a jelen szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi m igyar királyi minister felügyelete alatt áll, ki lel ügyeleti jogát az e czélra kinevezendő ministeri biztos és tengerészeti szakközegei által gyakorolja. FŐRENDI IROMÁNYOK. VI. 1896—1901. 5
