Főrendiházi irományok, 1896. VI. kötet • 275-324. sz.
Irományszámok - 1896-289
289. szám. 25 A mi a postatakarékpénztár tartalékalapjának egyelőre négy millió koronára leendő felemelését tárgyazó 4. §-t illeti, előrebocsátani kivánom, hogy e tartalékalap összege eredetileg egy millió forintban volt megállapitva. Az intézet ügyköre ugyanis ekkor csakis a takaréküzletet ölelte fel s midőn az, az 1889: XXXIV. t.-cz. alapján, a cheque- és clearing-forgalommal bővittetett ki, indokoltnak mutatkozott a forgalom és a betét-állomány várható fejlődéséhez képest, a mindkét üzletágra nézve közösnek nyilvánitott tartalékalap összegét is emelni. A jelzett törvényczikk 5. §-ában a7 új összeg másfél millió forinttal állapíttatott meg. A tapasztalat igazolta azonban, hogy a cheque-üzlet nemcsak a forgalom méretei tekintetében szárnyalta túl a takaréküzletet, hanem a mi a cheque-pénzek felette fluctuans természeténél fogva tán kevésbbé volt várható, a cheque-üzletágban a betét-állomány nagysága is majdnem megközelíti a takaréküzletágra nézve külön nyilvántartott betétálladék ősszegét (1897. évi deczember 1-én a postatakarékpénztár 22,041.922 frt betétálladékából esik a takarék-üzletre 11,963.690 fit, a cheque-üzletre 10,078.232 frt) s úgy, minthogy a tartalékalap lehetőleg a betét-állományhoz hozandó kellő arányban, a tartalékalapnak 1889. évben mindössze fél millió frttal történt emelése ma már csakugyan elégtelennek bizonyult. Hozzájárul még az a körülmény, hogy a cheque-üzlet keretei idővel még inkább kiszélesbittettek, nevezetesen az osztrák-magyar bank giróhálózata, továbbá az osztrák es. kir. postatakarékpénztár clearing-szervezete, a csereforgalom létesítése érdekében kapcsolatba hozattak a magyar postatakarékpénztár cheque-berendezéseivel. Mindkét összeköttetés jelentékenyen fokozta az intézet forgalmát, a minek bizonyságául szolgál, hogy az osztrák-magyar bankkal való forgalom 1896. évben 68,834.606 forintot tett ki, mig az 1896. év augusztus havában életbe lépett osztrák csereforgalom 1896. évben 15,249.821 forintra, az 1897. év első hat hónapjában 20,001.529 forintra rúgott s előrelátható, hogy a forgalom mindkét irányban jelentékenyen fokozódni fog. A tartalékalap czélja lévén az intézetet a beálló veszteségek esetében lehetőleg biztosítani, nagyon természetes, hogy az üzlet kiterjedésének szembeszökő nagy arányaival párhuzamban, gondoskodni kell a szolid és előrelátó üzletvezetés biztosi tékául szolgáló tartalékalap megfelelő gyarapításáról is. Ez utóbbinak mérvét illetőleg már volt alkalmam jelezni, hogy a tartalékalapnak a cheque-üzletág rendszeresítésekor mindössze fél millió forinttal történt emelése, tekintettel épp ez üzlet rendkívüli méreteire (1896. évi összforgalom: 756,000.000 forint), ma már nem tekinthető teljesen kielégítőnek. A helyes mértéket abban vélem megtalálni, hogy a továbbra is közösnek fentartandó tartalékalap összege, lehetőleg az egyes üzletágak terjedelme és igénye szerint határoztassék meg s miután a takarék üzletre nézve már eredetileg egy millió forint állapíttatott meg, a cheque-üzletre nézve legalább is ennyi, vagyis szintén egy millió forint, összesen tehát két millió forint (négy millió korona) jelöltessék meg mint azon összeg, mely a feleslegekből alkotandó tartalékalap maximális összegéül fogna szolgálni. Minthogy azonban az üzletkörnek a jövőben leendő kiterjesztésével is számolni kell, a tartalékalap aránylagos további emelhetése érdekében az utóbbi intézkedést kiegészitendőnek véltem azzal, hogy az ez idő szerint szemügyre vett négy millió koronányi tartalékalap még egy millió koronával, tehát összesen öt millió koronára lesz rendeleti utón felemelhető, mihelyt az intézet betét-állománya eléri a nyolezvan millió koronát. Ezek után van szerencsém a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. Budapest, 1898. évi február hó 6-án. Báró Dániel Brno s. k. f kereskedelemügyi m. kir. minister, FŐRENDI IROMÁNY. VI. 1896—1901. 4
