Főrendiházi irományok, 1896. VI. kötet • 275-324. sz.
Irományszámok - 1896-296
,296. szám. 143 296. szám. (24. ülés, 330. jegyzőkönyi pont.) Jelentése a főrendiház közgazdasági és közlekedési és pénzügyi bizottságának „a Magyar keleti tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Annak tudatában, hogy külkereskedelmünk főleg a rendes, pontos és megbízható hajózási összeköttetések által mozdíttatik elő leginkább és okulva a délamerikai államokban az osztrák gyáripar áruinak a rendes és pontos hajózási járatok hiányában a német, franczia és angol gyártmányok áltál történt kiszorításán, kereskedelmi kormányunk a szép és örvendetes fejlődésnek indult keleti kereskedelmünk biztosítása czéljából, a szőnyegen levő törvényjavaslatot terjesztette be az országgyűléshez. Az ahhoz csatolt hajózási szerződés, a melynek megkötését azon körülmény is indokolja, hogy az osztrák Lloyd és az államilag segélyzett magyar tengerhajózási vállalatok hajószolgálatainak rendezése tárgyában 1891. évi február 13/21. napjain az osztrák kormánynyal kötött egyezmény ez idei június hó 30-án lejár s igy újabb intézkedés megtétele vált szükségessé: nehogy közgazdasági és forgalom-politikai szempontokból kiváló fontosságú ügy fogyatékot, külkereskedelmünk pedig helyre alig hozható hátrányt szenvedjen. A Vaskapu-szabályozás befejezése folytán, kereskedelmi forgalmunknak második útja nyílott meg, t. i. az ország székvárosából az Aldunán a Fekete«tengerbe, ezen az utón a vízi közlekedés a létező hajózási vállalatok segélyével fentartathatván, a kereskedelmi kormányunk figyelmét a keleti országokkal leendő összeköttetésre fordította; hogy tehát a Nyugat felé irányuló kereskedelem megoszoljék, a nélkül, hogy a nagy áldozatok árán létesített fiumei forgalom veszélyeztetnék, a keleti Összeköttetést is létesítenie kellett; éspedig vagy egy külön magyar tengerhajózási vállalat létesítésével, vagy a meglevő magyar vállalatnak az osztrák Lloyddal combinait hajójárati terv megállapítása segélyével. Minthogy azonban az ország pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy egy nagy magyar hajózási vállalat létesíttessék, e czélra, s még az esetben is, ha egy ily vállalat önerejéből létesülne, az Ausztria által segélyezett Lloyd-társasággal a concurrençât ki nem állhatná, és ennek folytán hazai vállalataink ezen verseny következtében csak a legnagyobb mérvű állami segélyezés utján volnának a biztos tönktől megmenthetők; — a kormány az utóbbi módot tartván elfogadhatónak, elhatározta, hogy a Magyarországra nézve kisebb fontosságú fiume-levantei és fiume-keletindia-kinai forgalom lebonyolítását —- kellő biztosíték mellett — az osztrák Lloydnak engedi át; mig Olaszország,
