Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-147
147. szám. 89 2. A társulatnak a tiszai közös tartalékalappal szemben még fennálló követeléséből, mely felszabadul annak következtében, hogy a társulatnak az 1882 : XXVI. törvényczikk 3. §-a alapján adott előlegek a tervbe vett rendezési művelet keretében visszafizettetnek és illetőleg a mely már most is folyóvá tehető, miután az 1885 : XXVII. törvényczikk a szóban forgó előlegeket tiszai kölcsön jellegéből kivetkőztette és azokat állami előlegeknek minősitette. — Ez az összeg körülbelül 290.000 frtot teend ki. 3. Azon földadó-visszatéritésből, mely a társulatot a szoros értelemben vett fentartási költségeknél az új liquidatió alkalmával megállapítandó többlet után 1890. évtől az új liquidate időpontjáig terjedő időre egyszerre s egy összegben megilletendi és a mely körülbelül 75.000 forintra fog rúgni. A 12 milliós kölcsön után egyénenként kivetett s e kölcsön visszafizetésekor még hátralékban lévő járulékokból, valamint a javaslat 6. §-a értelmében a 3. pont alatt jelzett adó visszatérítésen felül e czélra netalán még rendelkezésre állandó adóvisszatéritésekből. Maguk a 12 milliós kölcsön utáni járulék-hátralékok ez idő szerint 200.000 frton i felüli összegre tehetők. Ez utón a 12 milliós társulati kölcsön törlesztetlen részének visszafizetése mellett, az összes társulati tartozások, valamint a még szükséges árvédelmi munkálatok költségei és az ártéritől kibocsátott területek tulajdonosainak visszatérítendő járulékok is teljesen fedezve, vagyis a társulat pénzügyei rendezve lesznek. Ily tisztelettel megjegyzem, hogy ha a rendezés az erre nézve fentebb felvett időpontnál valamivel későbben is hajtatnék végre, ez a körülmény a rendezésre olyan befolyást, mely annak egyebekben a contemplait módozatok mellett leendő eredményes keresztülvitelét legkevésbbé is kétségessé tehetné, egyáltalán nem gyakorolna. A felveendő kölcsön kamatoztatási és törlesztési szükségletének fedezésénél irányadóul kellett tekinteni azt, hogy a társulati érdekeltségre egyénenkénti kivetések utján az eddiginél nagyobb teher lehetőleg ne háruljon ; mert az érdekeltség már eddig is felettébb súlyos terhet kénytelen viselni s e tekintetben a társulat az ország legtöbb társulatánál kedvezőtlenebb helyzetben van. -— Ez azonban csak úgy érhető el, ha a társulatot az állam is támogatásban részesiti. A javaslat szerint az állami támogatás főként abban nyilvánulna, hogy az állam a kölcsön annuitásainak fedezéséhez évenként 54.623 frt 76 krral, vagyis ugyanolyan összeggel Cárulna, mint a melynek fizetését az 1885: XXVII. t.-cz. alapján felvett 12 milliós kölcsönre nézve az idézett törvény 5. §-a értelmében elvállalta ; továbbá a felveendő kölcsönből védművek létesitésére szám 2,178.000 frtnak megfelelő, valamint a jelenleg folyamatban lévő munkálatok utáni adóvisszatéritést már 1898. évi ápril hó 1-től számítva tenné folyóvá, végül pedig kötelezettséget vállalna arra nézve, hogy a kölcsön tartalékalapját mindenkor a kölcsön kamatoztatási és törlesztési szükségletének megfelelő magasságban tartja fenn. Ezen kedvezmények indokolásául felemliteni kivánom még, hogy azok az 1885: XXVII. törvényczikkben a 12 milliós társulati kölcsön felvétele alkalmából a társulat részére adott kedvezményekkel teljesen azonos természetűek, és hogy a Temes-Béga-völgy ármentesitése oly elsőrangú közgazdasági feladatot képez, melynek megvalósítása érdekében bizonyos mérvű állami támogatás teljesen okadatolt, mit egyébként a törvényhozás már az 1885: XXVII. t.-cz. meghozatalával is elismert. — A contemplait állami kedvezményekkel különben szemben áll az az előny is, hogy az államnak a társulat irányában mutatkozó s összesen mintegy 2,300.000 frtot tevő követelései a tervbe vett rendezési módozatok mellett egyszerre megtérülnének. FŐRENDI IROMÁNYOK. IV. 1896-1901. 14
