Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-147
147. szám. 87 2-ik melléklet a 147. számú irományhoz. Indokolás, „a Temes-Béga-völgyi vizszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak ujabb rendezéséről" szóló törvén) javaslathoz. A Temes-Béga-völgyi vizszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak rendezésével a törvényhozás már egy izben foglalkozott, nevezetesen akkor, mikor az 1885. évi XXVU. törvényczikket megalkotta. Ezen törvény értelmében a társulat pénzügyeinek teljes és olyképeni rendezése czéljából, hogy a még szükséges befektetések költségei is fedezetüket találják, a társulat által egy 12 millió frt névértékű kölcsön volt felveendő, mely kölcsön eredményéből azonban a befektetéseknek 1,800.000 frttal előirányzott költségein felül a társulat összes terhei fedezhetők nem lévén, a törvény 4. §-a egyszersmind úgy intézkedett, hogy a kölcsön s az e czélból kijelölt egyéb activák által nem fedezett terhek, ezek között főként az 1882 : XXVI. t. ez. alapján adott előlegek a társulat fennállása óta az egyes érdekelteknél hátralékban levő járuléktartozásokból törlesztessenek s e czélból a szóban forgó járulékhátralékok az ártérfejlesztés befejezése, illetőleg jogerőre emelkedése után a társulati osztályozás és kivetési kulcs alapján a pénzügyminister közbejöttével, a társulat egyes tagjai között liquidáltassanak. A liquidatió máig sem történt meg. A törvény ugyanis a. leszámolás mikéntjére nézve útmutatást, illetőleg határozott rendelkezést nem tartalmazván, súlyt kellett helyezni arra, hogy a liquidatió móiozatai a társulati érdekeltség hozzájárulásával állapíttassanak meg. — Ámde a társulat egyes tagjainak érdekei e részben annyira elágazók voltak, hogy az óhajtott egyetértést létrehozni többrendbeli kisérletek daczára sem sikerült. A társulati igazgatóság elkészitett ugyan nagy fáradsággal és költséggel egy leszámolási tervezetet, de ez a tervezet kormányhatósági jóváhagyást nem nyerhetett, egyrészt mivel ellene az érdekeltektől több százra menő felebbezések érkeztek be; másrészt pedig, mert a leszámolás contemplait módja sem az 1885. évi XXVII. t.-cz. intentióival, sem az igazsággal és méltányosságggl nem volt megegyeztethető. Mindezekre való tekintettel és mert a liquidatió érdekében tett többszörös kisérletek csak újabb és újabb bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a hátralékok leszámolása és behajtása a társulati érdekeltségnél igen mélyre menő és a társulat egészséges működését, is könnyen veszélyeztethető zavarokat okozna, — a régi járulékhátralékok liquidatiója s az ezen járulékokra utalt társulati terhek kiegyenlítése keresztülvihető nern volt; minek folytán a rendezésbe bevont társulati passivák közül egyes kisebb tételek, valamint az 1882: XXVI. t.-cz. alapján adott, igen tetemes előlegek kiegyenlitetlenül maradtak.
