Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-138

138. szám 71 138. szám. (11. ülés, 167. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendi ház közgazdasági és közlekedési bizottságának az osztrákmagyar monarchia és Bulgária között 189Í). évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Nagy-Britannia és Németország a berlini szerződés VIII. czikke által Bulgáriára is érvényben fentartott törökországi kereskedelmi és hajózási szerződésnek 1890-ben bekövetkezett lejártával kereskedelmi viszonyaikat Bulgáriával önálló egyezményekkel biztosították. Ennek folytán az osztrák-magyar monarchia külügyi kormánya szükségesnek látta kereskedelmi viszonyainkat is hasonló egyezmény létesitése által minden eshetőségekkel szemben megvédeni ; az ez irányban meginditott tárgyalásokat azonban a Bulgáriában létező politikai viszonyok és a lábrakapott közgazdasági irányzatok hátráltatták s a végleges egyezmény létrejöttét megnehezítették oly annyira, hogy a külügyi kormánynak bele kellett nyugodni egy ideiglenes jellegű és évről-évre meghosszabbitott megállapodásokat tartalmazó egyezménybe. Hosszúra nyúlt tárgyalások után, habár újabb engedmények árán, végre sikerült a beczikkelyeztetni szándékolt végleges egyezményt Bulgáriával megkötni. Ezen egyezmény főbb határozmányai a következőkben összpontosulnak, ugyanis az ideiglenes megállapodások létrejötténél az angol-bulgár egyezményben eddig megállapítva volt 8Y2°/o nyi értékvám 1072%-ra felemeltetett és ahhoz még Oktroi czím alatt 2% hozzá adatott; míg végre a szőnyegen levő egyezményben a legnagyobb kedvezmény kölcsönös biztosításának kikötése mellett a l0-f-2%-nyi értékvámnak 14°/o-ába kellett belenyugodnia, nehogy ezen egyezmény létre nem jötte esetében védvámos autonóm-tarifa alkalmaztassák a monarchia kereskedelmi czikkeinek bevitelénél Bulgáriában; fentartatott azonban a szerződő feleknek azon jog, hogy közös egyetértéssel egyes vámtételek némely áruknál 14°/o-nál alacsonyabb vagy magasabb összegekben szedethessenek be. A ministeri indokolásban részletesen kimutattatnak mindazon árúczikkek, a melyeknél vám-, illetőleg fogyasztási adóemelés vagy leszállításnak helye lesz s ebből kitűnik, hogy a Magyarországból Bulgáriába bevitt áruk, értékük szerint 1891 — 1895. évi átlagot véve 2,552.821 frtból 704.216 frtot tevő áruk 14%-nál nagyobb és 498.446 frt értékű áruk pedig, kisebb vámot fizetnek; mig a többi áruk részint 8, részint 12% vámmal fognak megterheltetni