Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-131
34 131. szám. törvényben szabályozást igényel. Ez okból az állami számvevőszék a törvényjavaslatot újból átdolgozta, igyekezvén abból lehetőleg kiküszöbölni mindazt, a mi a számv leli törvény megalkotását hátráltathatná. A számvitel (és ellenőrzés) a szerfölött szétágazó állami közigazgatás czéljaira alkalmazva, illetőleg minden egyes ágazatnak gazciászat- kezelési sajátságaihoz idomítva, a törvényes szabályozásra tömérdek sok változatos anyagot szolgáltatna, a miért is határozottan czélszerübb, a megalkotandó »Számviteli törvényben« inkább csak azon lényeges elveket megállapítani, melyek az összes számviteli rendszernek alapját képezik, s ennélfogva a közigazgatás alkotmányos intézése körül maradandó jogállapotot létesítenek, mig a törvényben kimondott elveknek az egyes kezelési ágak természetéhez, s a szolgálati viszonyokhoz való alkalmazása 1 elvesen csakis a ko mány által, a számvevőszék elnökének hozzájárulása mellett kibocsátandó »Szabályrendeletek« és hivatalos »Utasítások« tárgyát képezheti, melyek apróbb részleteikben oly gyakori módosításoknak vannak alávetve, hogy azokat törvény utján szabályozni nem volna czélszerû. A »számviteli törvény« keretéből az állami költségvetés, mint az egész elszámolás alapja és kiinduló pontja, ki nem maradhat. Szükséges, hogy abban legalább is azon tételes határozmányok fölvétessenek, melyek nélkül, — miután eddig codificálva nincsenek, — sem a számvitelt, sem az érdemleges ellenőrzés gyakorlatát törvényes és biztos alapra fektetni n>m lehetne. A számvitel és ellenőrzés körül az 1866. év óta életbeléptetett reformok alkotmányunk követelményeihez képest módosiíva, jelenleg is érvényben vannak. Azóta is történtek részben a kormány, részben az állami számvevőszék kezdeményezésére számvitelünkben lényeges javítások. A jelen törvényjavaslat mindezen tényleg létező rendeletek és viszonyok figyelembevételével, de főleg az országgyűlés által az évi zárszámadások tárgyalásakor, vagy más alkalommal hozott határozatokra való tekintettel készült, s a mennyiben az előbbiektől egyben-másban, eltér, ezen eltérés s annak indokai az illető fejezet, vagy §. indokolásában ki vannak emelve. I. FEJEZET. A) Előirányzat. A költségvetési év nálunk a polgári (naptári) évvel megegyezik, azaz január hó 1-től deczember hó 31-ig terjed. Bár több államban a költségvetési év a naptári évtől eltér, nálunk e tekintetben a fennálló gyakorlatot megváltoztatni, s a budgetév kezdetét és végét más időpontokra áttenni nem ajánlható, mert ily intézkedés bonyodalmakat vonna maga után. Szem előtt kell ugyanis tartani azt,* hogy Magyarország bizonyos törvények és egyezmények értelmében közösügyi elszámolási viszonyban áll egyrészt társországaival, másrészt a monarchia hasonjogú másik államával, melyeknél a törvényes budgetév jelenleg a mienkkel összhangzóan van megállapítva. Az eddigi gyakorlat megtartása mellett szól különben még az a körülmény is, hogy a nyári időszak, a mikor az országgyűlés szünetel, legalkalmasabb a budget előkészítésére, s ez időszak a budgetév kezdetéhez lehetőleg legközelebb is áll, és ennélfogva a költségvetés tételeinek kiszámitását biztosabb alapra fektetni engedi. Az állami háztartás bevételei és kiadásai részint olyanok, melyeket a törvények, állami szerződések és a közigazgatási rendszer állandó szabványai alapján egész pontossággal lehet a /. §.-ho*. a—A. §.-ho0.
