Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-174
262 174. szám. Ugyancsak ez idei jelentésemben bátor vagyok még két egyéb, immár actualissá vált kérdésre is reflectálni, a melyek megoldása szintén újabb anyagi áldozatokkal jár, nem birván az eddig engedélyezett összegekben fedezettel, de a melyek elől a kormány nem zárkózhatott el, s az azokkal járó költségeket a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében már szintén engedélyezte. Egyike ezen kérdéseknek az új országház villamos világitása, a melynek költségei a fököltségvetésben nincsenek előirányozva, miután annak elkészítésekor a villamos világítás még nem állott a fejlődés azon fokán, hogy annak bevezetésével foglalkozni lehetett volna. Mindazonáltal az építkezés vezetésével megbízott tényezők már régóta foglalkoznak a villamos világítás bevezetésének eszméjével s az e tekintetben folytatott beható tanulmányok eredményéhez képest elkészíttettem a szükséges tervet és költségvetést, a mely szerint a villamvilágitás bevezetésének költségei 110.000 frtra rúgnak, a mely összegre nézve fedezet nem áll rendelkezésre, miután a fököltségvetésben a gázvezeték berendezésére felvett 49.334 frt 61 kr. — arra való tekintettel, hogy az új országházba — már a mellékhelyiségek olcsóbb világitása végett is — a gáz is bevezetendő lesz — részint erre, részint pedig az ennél megtakarítandó összeg a kabelösszeköttetés munkálataira fog fordittatni. A másik kérdés az állandó országház al tempera falfestményeinek ügye. Az állandó országház belsejében ugyanis számos falsík található, a melyek falfestmények létesítésére kiválóan alkalmasak. Ezek a falfestmények pedig kettős szempontból bírnak fontossággal. Egyrészt ugyanis létesítésük az új országház monumentális befejezettsége szempontjából igen kívánatos, másrészt ez által a hazai festőművészet évek során át méltó foglalkozást nyerne és fejlődése kiváló módon elősegittetnék. Ezekre az indokokra való tekintettel még az 1895-ik évben 20.000 koronát engedélyeztem az új országház belső falsíkjain alkalmazandó »al tempera« festmények vázlatainak pályázat útján való beszerzésére. A megtartott pályázat tényleg eredménynyel járt, s a kitűzött feladatok, egynémely kivétellel, sikeres megoldást nyertek. Ehhez képest a kitűzött pályadíjak kiadattak: 1. Vajda Zsigmondnak a két lobby mennyezet-képeiért, 2. Dudits Andornak az »Arany bullá«-ért, 3. Kriesch Aladárnak a »Vadászat« és »Halászat«-ért, 4. Krenner Vilmosnak az élterem mennyezet-képeiért. A pályanyertes művészekkel folytatott tárgyalások eredményéhez képest ezen falfestmények elkészítése, az > Arany bulla«-t kivéve, a melynek tervezőjével megállapodásra jutni nem sikerült, kerekszámban 90.000 forintba kerülne, s minthogy a festmények létesítése, különösen a mennyezetképeké annyiban sürgősnek mondható, a mennyiben az épitő-állványok most még a festés czéljaira is felhasználhatók, a szóban forgó falfestmények elkészítését az említett elfogadható árért az építészeti tanács hozzájárulásával elrendeltem volt. A mi a meddőn maradt pályázati feladatokat illeti, ezekre, valamint az »Arany bulla« thémájára újabb pályázat hirdettetett. Tisztelettel megjegyzem, a mint azt már fentebb is volt szerencsém jelezni, hogy ezen létesítendő falfestmények kezdetét képezik az országház művészi díszítésére szolgáló monumentális falfestmény-sorozatnak, a mely egy-két évtizedre fog munkát adni a magyar festőművészet rátermettjeinek.
