Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-168
168. szám. 251 az előbbi helyeknek nagyobb mérvű apasztása, az eddigelé igényjogosultak igényeit csorbítaná, az utóbbi helyek tetemes apasztása pedig nem felelne meg a delegatióban ismételve hangsúlyozott azon óhajtásnak, hogy ezen fizetéses helyek szaporittassanak. A reáliskolákban és akadémiákban betöltendő alapítványi helyeknek 30 helylyel való szaporítása, maga után fogja ugyan vonni a fizetési helyek némi csökkenését, de ez kellő indokolást talál azon tapasztalatban, hogy a fizetéses helyeknek a magyar elem által való igénybevételéhez fűzött remények nem valósultak meg teljesen. Jelen törvényjavaslat, azon rendelkezése által, hogy bizonyos számú állami alapítványi helyek a hadapród-iskolákban is adományozhatok lesznek, az alsóbb díjosztályokba tartozó hivatalnoki karnak, valamint közszolgálatban nem álló más, szegényebb sorsú magyar állampolgároknak is, a kik a hadapród-iskolákban megállapított csekély tandíjat sem képesek megfizetni — módot nyújt arra, hogy a hadsereg tisztikarába bejuthassanak, a mi az állampolgárok ezen osztályainak eddig azért volt megnehezítve, sőt lehetetlenné téve, mert az eddig rendszeresített magyar állami á alapitványi helyekre a katonai nevelőintézetek I-ső csoportjánál, a közügyek terén különös érdemeket szerzett katonai vagy polgári egyének gyermekei természetszerűleg első sorban bírnak igénynyel, s ilyenek mindig feles számmal pályáztak. A mi a hadapród-iskolákban meghatározott tandíjat illeti, az jelenleg akként van szabályozva, hogy a hadsereg és honvédség tartalékában, valamint a szolgálaton kivüli viszonyban álló tisztek, továbbá polgári állami tisztviselők és alkalmazottak fiai részéről évenkint 80 forint, és minden más állampolgár fiai részéről évenkint 150 forint fizetendő; mely tandíj az alapitványos növendékek után az állam által volna fizetendő. S minthogy a kérdéses helyekre felveendő ifjak, kisebb szükségleteik fedezésére fejenkint évi 50 forint zsebpénzzel is elláttatnának, — az államkincstárnak a hadapród-iskolákban kiképezendő mindegyik növendék 130, illetve 200 forintba kerülne, a szerint, a mint a felvett növendék után 80 forint vagy 150 forint tandíj fizetendő. Azon valószínű számításból kiindulva, hogy 40 ifjú 80 forintos és 60 ifjú 150 forintos tandíj mellett fog felvétetni, a mi a pályázati viszonyoktól fog függni, — a 100 alapítványi helynek összes költségei évi 17.200 forintra, a fentebb említett, s a katonai reáliskolákban és akadémiákban betöltendő 30 újabb hely költségei pedig az ugyanezen intézeteknél már meglévő 120 hely 5 évi költségeinek átlagát véve alapul, évenkint körülbelül 16.000 forintra fog terjedni, vagyi3 a javaslatnak törvényerőre emelkedéséből mindössze 33.200 forint évi rendes többkiadás fog származni. De miután ezen helyek nem egyszerre, hanem csak fokozatosan lesznek betöltendők, és pedig a hadapród-iskoláknál, azok 4 évfolyamának megfelelőleg, évenkint 25 helylyel 4 év alatt, a katonai al- és főreáliskoláknál és akadémiáknál szervezendő újabb 30 hely pedig, a pályázati viszonyok és a rendelkezésre álló férőhelyek szerint valószínűleg szintén 4 év alatt, — az első iskolai évre szükséges költség a fentebbi összegeknek 1 /4-eá részét, vagyis a reáliskoláknál és akadémiáknál 4.000 forintot, a hadapród-iskoláknál pedig 4.300 forintot, összesen tehát 8.300 forintot nem fogja túlhaladni, mely összegből az 1897. évi állami költségvetést, tekintettel arra, hogy az 1897/8-iki tanévnek csak első félévi díja lesz az 1897-ik évben esedékes, csak 4.150 frt fogja terhelni. A hadapród-iskoláknál rendszeresítendő alapítványi helyeket nyert ifjak, úgy a gyalogsági, valamint a tüzér- és utász-hadapródiskolákban is nyerhetik kiképeztetésöket, a lovassági hadapródiskolába azonban nem vehetők fel, a mi abban leli indokát, hogy a lovassági hadapródiskolában a növendékek a III-ik és IV-ik évfolyamban a tandíjon kivül évi 200 frt iovaglási járulékot is tartoznak fizetni. 3Ï.
