Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-160

210 160. szám. 5. §. Az esküdtek jegyzékébe nem vehető fel: 1. a ki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre volt itélve; 2. a ki hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére van itélve (1878. évi V. t.-cz. 56. §.) ; 3. a ki szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt áll, vagy feltételes szabadságon van; 4. a ki ellen bűntett vagy fogházzal büntetendő vétség miatt vizsgálat, közvetlen idézés, vagy főtárgyalás (bűnvádi perrendtartás 268. §.) van elrendelve, vagy a ki vád alá van helyezve ; 5. a ki csőd alatt áll, gondnokság alá van helyezve vagy a kinek kiskorúsága meg van hosszabbítva; 6. a ki testi vagy szellemi fogyatkozás miatt az esküdt kötelességeit teljesíteni nem képes. 6. §. Továbbá nem vehető fel az esküdtek jegyzékébe : 1. tényleges szolgálatban levő biró vagy ügyész; 2. a fegyveres erőnek tartós, tényleges szolgálatban álló tagja (1889 : VI. t.-cz. 2. §.) ; a szabadságolt havidíjas és az ideiglenesen szabadságolt legénység; 3. a rendőri hatóság tagja vagy közege (bűnvádi perrendtartás 85. §.) -, 4. a pénzügyőrség tagja; 5. a napszámos vagy a szolga. 7- §• Az esküdtszéki szolgálattól mentes: 1. az országgyűlés képviselőházának, a főrendiháznak vagy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak tagja, az ülésszak tartamára; 2. az egyházközségek lelkésze; 3. a fegyveres erőnek az esküdtek névjegyzékébe felvett az a tagja, a ki ideiglenes tényleges szolgálatot teljesít, a behivás tartama alatt; 4. a gyakorló orvos és a gyógyszerész, a kinek segéde nincs; 5. a néptanító ; 6. a postánál, a távirdánál, a vasútnál és a gőzhajózásnál alkalmazott egyének; 7. a ki életkorának hetvenedik évét betöltötte; 8. a ki az év folyamán valamely ülésszakban szolgálatot teljesített a folyó és a következő évben.8. §. Az igazságügyi minister elrendelheti, hogy a 7. §. 8. pontja alapján mentesség igénybe vehető ne legyen oly tőrvényszék területén, a melynél máskép esküdtbíróság nem szervezhető. 9. §• Városokban a polgármester, községekben a biró, Budapesten a kerületi előljáró, a városi törvényhatósági bizottságnak, illetőleg városi vagy községi képviselőtestületnek, a székes fővárosban pedig a kerületi választmánynak (1893: XXXIII. t.-cz. 29. §-a) két kiküldöttjével, — a kiknek egyike községekben mindig a községi jegyző, — mint összeíró bizottság köteles