Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-160
160. szám.. 207 zottabb garancziája a bíróságok függetlenségének, ha e tárgyban a törvény rendelkezik, semmint ha egészen a kormány belátására van bizva, hogy mikor függessze fel az esküdtbiróságok működését, a mit pedig nem lehet elkerülni olyan esetekben, melyekben ez a működés absolute ki van zárva. Teljesen igazolt, sőt feltétlenül szükséges volt tehát az, hogy az igazságügyi kormány a most előterjesztett javaslatba e tárgyban szabatos rendelkezéseket vett fel, melyekben a felfüggesztésre irányuló felhatalmazás eseteit tüzetesen körülirta és jelentékeny alkotmányjogi biztosítékokat állított fel az iránt, hogy ezen felhatalmazás csak az igazi szükség esetében legyen használva. Az a feltétel, a melyhez a 35. §. első bekezdése az esküdtbiróságok működésének felfüggeszthetését köti, az elkerülhetetlen szükség esetét jelenti. Az a körülírás, melyet a javaslat használ, szabatos és a lehetőségig határozott s különösen sokkal szűkebbre van vonva, mint az esküdtbiróságok ideiglenes felfüggesztéséről rendelkező 1873. évi május hó 23-áról kelt osztrák külön törvény 1. §-ának formulája, a mely szerint a kormány felfüggesztheti az esküdtbiróságok működését, mihelyt olyan körülmények forognak fenn, a melyek ezt a pártatlan és független igazságszolgáltatás biztosítása végett szükségesnek tüntetik fel. A 35. §. első bekezdése azonban jelentékeny alkotmányjogi biztosítékokat állit fel e felhatalmazással való élés tekintetében. Az első biztositék : a kormány mindegyik tagjának felelőssége. Az 1848. évi III. t.-cz. 18. §-a értelmében: »mindegyik minister azon rendeletért, melyet aláir, felelősséggel tartozik«. Minthogy pedig az esküdtbiróságok működését felfüggesztő rendeletet a kormány mindegyik tagjának alá kell irnia (35. §. első bek.): az 1848. évi III. t.-cz. 18. §-., valamint 32. §-ának a) pontja alapján az egész m. kir. kormány a parlamentáris felelősség általános szabályai értelmében felelős lesz a szóban forgó rendelet kibocsátásáért. A további alkotmányjogi biztosítékok : 2. a kir. Curia meghallgatása (35. §. első bek.); 3. az, hogy a szóban forgó rendeletet az országgyűlés elé kell terjeszteni s egyúttal ki kell fejteni azokat az okokat, melyek az esküdtbiróságok működésének felfüggesztését elkerülhetlenné tették (35. §. második bek.) ; 4. hogy a kérdéses rendeletet hivatalosan közzé kell tenni. (35. §. utolsó bek.) ; 5. elégséges az országgyűlés akármelyik háza többségének kivánata arra, hogy a kormány köteles legyen a rendeletet visszavonni (35. §. utolsóelőtti bek.). Megvan tehát minden szükséges biztositék arra, hogy a törvény megsértésének lehetősége kizárassék. Az esküdtbiróságok működésének felfüggesztése esetében eljáró bíróságok és követendő eljárás (36. §.). A javaslat 36. §-a tüzetesen meghatározza, hogy az esküdtbiróságok működése felfüggesztésének mik az igazságszolgáltatási következményei. Ezek a kővetkezők: 1 az esküdtbiróságok helyett a kir. törvényszékek fognak eljárni, melyek azonban — tekintettel az eldöntendő ügyek nagy fontosságára, — öt biróból álló tanácsban határoznának, minek folytán a felülvizsgálati fórumok tanácsainak számát hét, illetőleg kilencz bíróban kellett megállapítani. 2. Magát a bünpert azon szabályok szerint kell folytatni, melyeket a B. P. a törvényszékek hatáskörébe utalt bűncselekmények eseteire nézve megállapit. Átmeneti intézkedések. (37. és 38. §-ok). Miután előre megállapítani nem lehet azt, hogy a bvdiperrtartás mikor fog életbelépni,
