Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-160

184 160. szám. pálya, állásuknál fogva nem teljesíthetnek esküdtbirói szolgálatot, következéskép ezeket a jegyzékekbe föl sem lehet venni. Ellenben, a kik az általános katonai kötelezettségnél fogva időlegesen kötelesek csak katonai szolgálatot teljesiteni, azokat föl kell ugyan venni a lajstromokba, de ezeket, — a miről alant tüzetesen szó lesz, — a katonai szolgálat érdekében mentességgel kell felruházni (6. §. 2. p., 7. §. 3. p.). Nem vehetők fel továbbá a jegyzékbe a szabadságolt havidijasok és az időlegesen szabadságolt legénység sem, mert a szabadságolt havidíjasok, tehát a hadnagytól s a vele egy rangban levőktől fölfelé, mindaddig mig a katonaság kötelékéből el nem bocsáttatnak, vagy nyugdíjba nem helyeztetnek ; továbbá az ideiglenesen szabadságolt s a hadsereg legénységi állományához tartozó egyének mindaddig, mig csak a »nemtényleges« állományba át nem helyeztetnek (V. ö. Rendeletek Tára 1890. évi II. 1844. és 1976. lapján a véderő utasítást), a »tettleges katonai egyének« sorába tartoznak. Mentöokok. (7—8. §§.) A javaslat a kizáró okoktól úgy technikailag, mint anyagilag is megkülönbözteti a mentöokokat. Habár végeredményben, — akkor tudniillik, ha az, a kit a mentesség illet, ezt a jogát tényleg gyakorolja, — sem az, a ki az esküdtek közül ki van zárva, sem az, a kit mentesség illet, esküdtbirói tisztet nem gyakorol, mindazonáltal e két intézkedés közt több és pedig igen lényeges különbség van. Á javaslat 5. és 6. §-ainak bekezdő rendelkezései szerint az, a kire nézve a kizárás fenforog, az esküdtek jegyzékébe nem vehető fel, csakis akkor, ha a kizárás tekintetében kétség merül fel (9. §. 2. bek.); ellenben azok, a kiket mentesség illet, a jegyzékekbe mindig felveendők. A kizáró okokat továbbá hivatalból kell figyelembe venni ; a mentő okot ellenben csak kérelem és pedig praeclusiv határidőhöz kötött kérelem folytán (19. §. 4., 5. bek.); következéskép, ha az, a kit a mentesség joga megillet, kérelmet e tárgyban nem terjesztett elő, vagy ha a fölmentést elkésetten kérte, esküdtbirói tisztet teljesít, a melyre pénzbirsággal szorítható. Ellenben, ha a lajstromba oly egyén vétetett volna fel, a ki az esküdtbirói szolgálatból ki van zárva, azt évközben is ki kell a lajstromból törölni (17. §.), sőt, ha a határozachozásban olyan esküdt vett részt,akire nézve a perrendtartás 343. §. 6. pontjában meghatározott kizáró okok valamelyike fenforog, az semmiségi eset (prts 427. §.). Ezek utáu nem nehéz a két rendelkezés közt levő materialis különbséget is meghatározni. A kizáró okok jellemzésénél látluk, hogy az egyik csoportba soroltak nem megbízhatók, a másik csoporban felsoroltak pedig az esküdtbirói szolgálattal összeférhetetlen állásban vannak. Azok ellenben, akiketa mentességi jog megillet, vagy oly állást töltenek be, mely bizonyos időszakokban nélkülözhetetlenné teszi az illető jelenlétét, tehát habár állásuk az esküdtbirói tiszttel nem inkompatibilis is, a mentesség megadását a közérdek szorgalmazza, vagy a jogos egyéni érdek fontosabb az esküdtbirói szolgálatnál, a mely a mentességi joggal való felruházást szükségessé és indokolttá teszi. A külföldi törvények hasonlókép megkülönböztetik a kizáró okokon kívül a mentő okokat, s azok rendelkezéseiből látható, hogy szintén a javaslat által contemplait szempontot tartották több kevesebb eltéréssel szem előtt. Az osztrák törvény szerint mentesség illeti azt, a ki hatvan éves elmúlt, továbbá a képviselőt az ülésszak tartamára, a fegyvergyakorlatra behivott tartalékost, az udvartartáshoz tartozó személyeket, a nyilvános tanárokat és tanítókat, az orvost, sebészt, gyógyszerészt, a mennyiben ezek nélkülözhetetlensége hatósági bizonyitványnyal igazoltatik, végül a lelkészeket. A német szervezeti törvény mentességet ad a törvényhozó testület tagjainak, annak, a ki az utolsó évben szolgálatot teljesített, az orvosoknak, gyógyszerészeknek, az utóbbiaknak azonban csak akkor, ha segédjük nincs ; a kik hatvanöt évesek, végül a kik valószínűvé teszik hogy az esküdtszéki szolgálattal járó kiadásokat fedezni nem tudják.