Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-160

180 160. szám. minimális korhatár betöltése s a magyar nyelv értése révén jutnak be a polgárok a lajstro mokba, tekintet nélkül arra, hogy mennyi adót fizetnek. Ámbár a gyakorlatban előreláthatólag a legtöbb esetben akkép fog a dolog alakulni, hogy a kik a javaslatban meghatározott értelmi qualificatióval birnak, azok fizetnek is húsz korona egyenes állami adót, mindazáltal provideálni kellett a kivételekre, azaz az oly esetekre is, midőn az értelmi qualificatióval biró polgár nem fizet húsz korona adót, hogy igy az ily hasznavehető intelligens egyének vagyontalanságuk daczára is bejussanak az esküdtképes polgárok közé. Kizáró okok (5-6. §§.). Fogyatékos volna a javaslat intézkedése, ha az esküdtbirák ama képesítésével megelégednék, a melyről a javaslat 4. §-a rendelkezik. Ez a képesítés az egyéni tulajdonságoktól s az egyes polgárokat karakterizáló ténykörülményektől elvontan vanfelállitva ; ámde nem lehet megelégedni az abstract képességgel, hanem súlyt kell helyezni oly individuális körülményekre is, melyek vagy az in abstracto esküdtképes polgár tisztességét s megbízhatóságát befolyásolják vagy ha a megbízhatóságot s tisztességet nem érintik is, az egyébként esküdtképes polgár oly állásban vagy oly körülmények közt van, melyek szükségessé teszik, hogy az esküdtek lajstromából kihagyassék. Nincs is jogállam, mely az esküdtképesség elvont, nem individuális meghatározásánál megállott volna, hanem a törvények felállították a kizáró okokat, melyek fenforgása esetén a lajstromokba nem vehetők fel azok, a kik egyébként esküdtképességgel birnak. A külföldi törvények felállítják az absolut és relatív kizáró okokat; végeredményben azonban e két categoria közt nincs különbség, mert akár az egyik, akár a másik csoportba tartozzék is az illető, nem vehető fel az esküdtek jegyzékébe. Az elhatároló vonalat abban keresték, hogy az absolut kizáró okok közé azokat vették fel, melyek főkép diffamáló természetűek, a relativ kizáró okok csoportjába pedig azokat sorolták, melyek a kor vagy polgári állás miatt teszik szükségessé azt, hogy az egyébként esküdtképe3 polgár a lajstromból kihagyassék. A külföldi törvények kivonatos ismertetéséből nemcsak eme kategorisálással fogunk megismerkedni, hanem egyben arról is meggyőződünk, hogy ez az osztályozás teljesen fölösleges, sem technikailag, sem anyagilag nem jogosult s c?ak zavarokra vezethet, Az absolut kizáró okok az osztrák törvény szerint a következők : Nem vehető fel a lajstromokba: 1. a ki testi vagy szellemi fogyatkozás miatt az esküdt kötelességeit teljesíteni nem képes; 2. a ki polgári jogainak gyakorlatában nincs, különösen a ki bíróilag tékozlónak van nyilvánítva vagy a ki e'len a csőd el van rendelve; 3. ». ki vizsgálat vagy vád alatt áll ; 4. a ki büntetését tölti; 5. a ki bűnösséget megállapító Ítélet folytán a közs.'gi képviselőtestületbe nem választható be. A német szervezeti tőrvény 32. és 85. §-ai szerint absolute ki van zárva az esküdtek közül az, a ki esküdtképességét büntető itélet folytán elvesztette; a ki ellen oly bűntett vagy vétség miatt van főtárgyalás elrendelve, melynél mellékbüntetésként a hivatalvesztés is kimondandó, végül a ki bírói határozattal gondnokság alá van helyezve. A belga szervezeti törvény (99. §.) kizárja a hetvenéveseket, a ministereket ; tartománykormányzókat s jegyzőket; járási biztosokat; birákat; ügyészeket; katonai badbirókat; bírósági jegyzőket; lelkészeket; számvevőszék tagjait; katonákat; orvosokat és sebészeket. Az esküdtbiróságokról szóló franczia törvény (2. §.) kizárja azokat, a kik bűntett miatt vagy vétség miatt ugyan, de három hónapnál hosszabb ideig tartó, fogházra voltak elitélve; kivéve a sajtó vagy politikai vétségért történt elitélést. A kik lopás, csalás, sikkasztás, szemérem elleni vétség; uzsora; a tulajdon ellen intézett merénylet; csavargás, koldulás vagy fegyveres erő elleni vétség miatt bármily tartamú fogházbüntetésre voltak elitélve. A kik vád alatt állanak vagy in contumaciam elitéltettek; a kik ellen csőd van elrendelve vagy vizsgálati fogságban vannak, végül, a kik elmegyógyintézetben vannak. Öt évig képtelenek az esküdt-