Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-158

158. szám. 113 2-ik melléklet a 158. számú irományhoz. Indokolás, „az egyetemek számára szükséges telekvásárlásokról és építkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. Általánosan ismert tény, melyet a »Közoktatás állapotáról . szóló ezidei jelentésem is a lehető legrészletesebb számszerű -adatokkal igazol, hogy a magyar állam az elmúlt negyed­század folyamában közoktatásügyünkre általában és különösen egyetemi főiskoláink fejlesztésére is igen jelentékeny áldozatokat hozott. De viszont tagadhatatlan tény az is, hogy a buda­pesti, a kolozsvári egyetemeknek és a budapesti műegyetemnek fejlesztése, különösen a szük­séges helyiségekkel való ellátása, egyfelől a tudományok, másfelől közállapotaink rohamos fejlő­désével lépést nem tartott; a minden oldalról fokozott mértékben kielégítést sürgető szükség­letekkel szemben, az államháztartás egyensúlyának megbolygatása nélkül lépést nem is tarthatott. Főiskoláink életműködését legközvetlenebbül érintő ezen kérdéssel már hivatali elődeim is foglalkoztak, s a közelmúltból meritett tapasztalatokon okulva, arra törekedtek, hogy az érdeklett három egyetemi főiskola összes tanhelyiscgekbeli szükségletét felölelő egységes tervek alapján oyérjen ezen főfontosságú kérdés végleges megoldást. A kérdést tárczám elvállalásának első perczétől fogva én is ilyen szellemben tettem magamévá s megoldását legsürgősebb teendőink közé soroltam. Meg is inditottara azonnal a hivatott tényezőkkel a tárgyalást, melynek alapján a két egyetem még hiányzó intezetei felépí­tésének és a kir. József-műegyetem egészen újból való elhelyezésének költségei kerek 10,000.000 forintban állapíttattak meg. Mély sajnálkozással be kellett látnom, hogy a nagyszabású állami építkezések által még néhány évig lekötött államháztartásunkra most ilyen jelentékeny terhet nem róhatunk, de másfelöl be kellett látnom azt is, hogy egye3 építkezések az érdeklett főiskolákra nézve a szó szoros értelmében a létkérdés jelentőségével birnak,— a sikeres működés alapfeltételét képe­zik : ezért meg kellett állapodnom és nyugodnom abban, hogy az egyetemi épitkezésekkel most arra szorítkozzunk, a mi tovább egyáltalában el nem odázható, s a minek költségeit államháztartásunk az állam-mérleg megzavarása nélkül fedezheti. Mindazonáltal felelősségem érzetében sziláidul ragaszkodom elfoglalt, sot a törvény­hozás szine előtt is kijelentett álláspontomhoz, hogy — mihelyt a kellő anyagi erők most lekötött forrása megnyílik — az egyetemi építkezések a maguk egészökben azonnal meg­indittassanak és szakadatlan egymásutánban végre is hajtassanak. KŐRENDI IROMÁNYOK. IV. 1896—1901. Iá

Next

/
Thumbnails
Contents