Főrendiházi irományok, 1896. III. kötet • 111-129. sz.

Irományszámok - 1896-117

164 117. szám. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló új épitkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az új építési tökéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csat­lakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket enge­délyesek csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministerfcől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek, viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőíeg megáilapitani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke, tekintettel arra, hogy a m. kir államvasutak nyitra-sarluska-üzbéghi vonalának elsőrangúvá leendő átépítésére, továbbá Sarluska-Üzbéghtől Galgócz-Lipotvárig vezetendő helyi érdekíí vonalrésznek első rangú pályaként leendő megépítésére és üzleti megfelelő berendezésére szükséges 410.000 és 440.000, összesen 850.000 frtnyi költségeket közvetlenül az államkincstár fedezi, 4,650.000 frt, azaz négymillióhatszázötvenezer frtbau állapittatik meg, mely tőkéből for­galmi eszközök beszerzésére engedélyesek 267.500 frtot tartoznak forditani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a keres­kedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. A tényleges tőkéből 59.000 frt kihasítandó s vagy készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekbeu mint tartalék külön kezelendő. Ugyancsak a tényleges tőkéből a kutti-országhatárszéli vonalrész tényleges építési és Uzletberendezé8Í költségeinek fedezésére 210.000 azaz: kétszáztizezer forint kihasítandó és fel­használásáig készpénzben vagy a kormány külön engedélyével a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben tartalékkép kezelendő. Ezen tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. •niiuistertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználandó» Végül megállapíttatik, hogy a 4,650.000 frtnyi tényleges építési és üzletberedezési tőkéből a helyi érdekű vasútnak Sarluska-Üzbéghtől Gralgócz-Lipótvárig terjedő szakaszára az államkincstártól fedezett 440.000 frtnyi elsőrangusitási költségek nélkül 1.160.000 frt tényleges építési és üzletberendezési költség esik, mely összeg a jelen engedélyokirat 22. §-ában előre­látott állami megváltás bekövetkezte esetén a nevezett voualrész megváltási árát fogja képezni. 8. §. Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereske­delemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivétel­nek helye. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el. A mennyiben az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az épitkezések teljes befejezése is a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyesek kérelmére azonnal el fog rendeltetni.

Next

/
Thumbnails
Contents