Főrendiházi irományok, 1896. III. kötet • 111-129. sz.
Irományszámok - 1896-115
142 115. szám. sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzeteméként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve, a helyi érdekű vasút állomásain, valamint a csatlakozó állomáson a h. é. vasút czéljaira építendő mozdonyszíntelepen 4'5 m. ; a csatlakozó állomás többi vágányainál azonban 4*75 méternél, a helyi érdekű vasút nyílt vonalán pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1 /2°/o-át, és azonkívül két (2) teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő h. é. vasúton összesen 7.600 fméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a m. kir. államvasutak vonalán létesítendő csatlakozó állomáson előállítandó áj, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak vonalába beiktatandó csatlakozó állomáson, nemkülönben ezen állomástól 300 m. hosszban a h. é. vasút nyilt vonalán is a vágányok elsőrendű vasúti felépitraénynyel építendők, kivételt képeznek a csatlakozó állomáson előállítandó fűtöházi telephez vezetendő vágányok, melyekben a h. é. vasút szabványos felépítménye alkalmazható. Mindazon váltóknak és keresztezéseknek, melyek elsőrendű vasúti felépít meny nyel bíró vágányokba esnek, elsőrendű vasutaknak megfelelőknek kell lenniök. Az elsőrendű vasúti felépítményre nézve a m. kir. államvasutak számára érvényes szabványok mérvadók. A csatlakozó állomáson előállítandó elsőrendű vasúti felépítményhez, kivéve a m. kir. államvasutak vonalának átmenő fővágányába fektetendő felépítményt, ócska, de még teljesen használható állapotban levő sínek alkalmazhatók, az összes váltóknak és keresztezéseknek, a közönséges és kitérő talpfáknak, valamint a kötszereknek azonban újaknak kell lenniök. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös-fenyőfából állíthatók elő. A közönséges talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : 1. folyóméterenként 23*6 kilogramm súlyú aczélsínekkel előállítandó felépítmény mellett : hosszúság 2*20 m., vastagság Q'u m., felső szélesség mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál =z 0 16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig z= O'u m., — végül alsó szélesség 0*20 méter; 2. az elsőrendű vasúti felépitménynyel előállítandó vágányokban hosszúság 2'so m., vastagság 0*15 m., felső szélesség O17 m. és alsó szélesség 0*25 méter. A kitérőkben alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister, az engedélyes által még a megrendelés, illetve beszerzés előtt előterjesztendő épitési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsínek alkalmazása követelhető. A h. é. vasút vonalán a felépítmény beágyazásához legfeljebb kétharmadrészben ( 2 /s) homok használható, legalább ( l /a) egyharmadrészben pedig kavics használandó, s ezen beágya-
