Főrendiházi irományok, 1896. III. kötet • 111-129. sz.
Irományszámok - 1896-115
128 115. szára. A tervezett állomások, rakodó állomások és megállóhelyek száma, a csatlakozási és végállomást is beleértve, 19. A pálya megépítésének és közforgalomba helyezésének határideje az engedélyokirat kiadásától számított két évben állapíttatott meg. A kisküküllovölgyi helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési költségei 3,922.000 írtban, vagyis pályakilométerenként 38.252 frtban állapíttattak meg, a mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 216.000 frt, tartalékalap képzésére pedig készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben 40.000 frt lesz kihasítandó. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni építési költségek 3,666.000 frtra, vagyis pályakilométerenként 35.755 frtra tehetők. A költségek ezen mérve arra vezethető vissza, hogy a helyi érdekíí vasút építésével kapcsolatban jelentékeny vízszabályozási munkák teljesitendők, miután a pálya a Kisküküllőpatak árterében halad, — továbbá, hogy a pályán majdnem minden 5 km.-re egy állomás esik, melyek közül a csatlakozó állomás egymaga 132.500 frtnyi költséget igényel, — végre hogy a helyi érdekű vasút hosszánál és a felépítményi anyagok előállitási helyétől való nagy távolságánál fogva, ezen anyagoknak a helyszínre szállítása és a pálya mentén való szétosztása a rendesnél nagyobb költséggel jár. È helyen nem hagyhatom említés nélkül, hogy gondoskodtam arról, miszerint a helyi érdekű vasút létesítésével kapcsolatosan felmerülő vízszabályozási költségek azon része, mely a fennálló szabályok értelmében az érdekelt földtulajdonosokat terhelné, a helyi érdekű vasútnak leendő megtérítés esetén, a vasut-tartalékalaphoz csatoltassék. A 3,922.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis 1,372.700 forint törzsrészvények, — 65°/o-a, vagyis 2,549.300 frt pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. Tekintettel egyfelől a helyi érdekeltségnek és a vasút épitési vállalkozójának nagymérvű áldozatkészségére, mely a helyi érdekű vasút 892.700 frtnyi tényleges tőkerészletének fedezését biztosította, — másfelől tekintettel arra, hogy e vasút létesítése a helyi érdekek szempontjából felette kívánatos lévén, a vasntvállalatnak az állam részéről való törvényes támogatása is teljesen indokolt, ennélfogva a törzsrészvénytőke fedezeténél még mutatkozó 480.000 frtnyi hiánynak pótlására a helyi érdekű vasút megépitésének biztosithatása érdekében egyfelől az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a vasút megnyitása, — illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 14.000 frtnyi postaszállítási átalányt, másfelől az idézett törvényezikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból annak állásához képest vagy az építés megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 10.000 frtnyi évjáradékot, vagy ennél rövidebb idő alatt megfelelően nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben fizetendő 200.000 forintnyi tőkehozzájárulást helyeztem kilátásba, oly további kikötéssel, hogy a postahozzájárulásnak 280.000 frtnyi s a külön állami segélynek 200.000, összesen tehát 480.000 frtnyi tőkeértéke fejében ugyanennyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába bocsátandó. Az ily módon megállapított postaátalány a 3,922.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 7 °/o-át, — a külön állami segély pedig 5 °/ 0 *át képezvén, az 1888. évi IV. t.-cz.-ben megállapított 10 — 10°/o-nyi segélyezés mérvén alul marad. A helyi érdekű vasút üzletét az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-a értelmében megállapított szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak igazgatósága fogja kezelni. A tisztelettel előadottak alapján a helyi érdekű vasút megépítése biztosítva lévén, kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapest, 1897. évi február hó 25-én. Báró Dániel Ernő s. h, kereskedelemügyi m. kir. minister.
