Főrendiházi irományok, 1896. III. kötet • 111-129. sz.
Irományszámok - 1896-113
113. szám. 117 A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége 40 kilométerben, — a legnagyobb emelkedés, illetve esés pedig 5°/oo-ban állapittatik meg, kiköttetvén, hogy a kanyarulatok félátniéröje 300 méternél kisebb nem lehet. A pálya folyóméterenként 23*6 kg. súlyú aezélsinekből függő sinkötés alkalmazásával és a talpfáknak megfelelő síírííségben való elhelyezésével akként létesítendő, hogy a sínek igénybevétele 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzet-centiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vasúton a csatlakozó Szolnok és Kiskun-Félegyháza állomásoknak a szükséghez mérten való kibővítésén felül még nyolcz állomás, illetve rakodó megállóhely és kitérő terveztetik. Engedélyes köteles leend az épitési terveket az engedélyokirat keltétől számított három hónap alatt előterjeszteni, a pálya építését pedig ugyancsak az engedélyokirat keltétől számított l 1 / 2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges épitési és üzletberendezési költség 1,900.000 forinttal, vagyis pályakilométerenként 29.549 frttal állapíttatnék meg, s ebből a tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 154.300 frt, — tartalékalap képzésére pedig 45.000 frt hasítandó ki, mely utóbbi összeg a helyi érdekű vasútnak kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben is letehető lesz. Az épitési költségeknek ily mérvben történt megállapítására befolyással volt azon körülmény, hogy a helyi érdekíí vasútnak Szolnokon és Félegyházán a m. kir. államvasutakhoz, Tisza-Ughon pedig a kecskemét-tiszaughi helyi érdekű vasutakhoz való csatlakozása folytán a nevezett állomások megfelelően átalakitandók lévén, ezen átalakítási munkák jelentékeny költségeket igényelnek, — továbbá a kisajátítási költségek megállapításánál nem volt figyelmen kivttl »agyható azon körülmény, hogy a tervezett vasút értékes földeket és új szőlőtelepeket szel át, a melyeknek értéke az utolsó időben jelentékenyen emelkedett, és végül indokolja a költségek megállapított mérvét azon követelmény, melynél fogva a felépítmény nem az eddig szokásos 5-000, hanem a 6.000 kilogramm keréknyomásnak megfelelő szilárdsággal lesz előállítandó. Az 1,900.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tökét engedélytkérő 35°/o, vagyis 665.000 frt erejéig 5°/o-os törzsrészvények kibocsátása utján,— 65°/o, vagyis 1,235.000 forint erejéig pedig 5°/o osztalékra jogosító elsőbbségi részvényekuek kibocsátása utján szándékozik beszerezni. A törzsrészvény tőke részbeni fedezésére szolgálna egyfelől az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az egész engedély tartama alatt ingyen leendő szállítása és egyéb rendeletileg később megállapitandó feltételek teljesítése fejében a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 6.000, azaz: Hatezer forintnyi átalány, melynek mai tőkeértéke 120.000 frt, — másfelől a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló adományból az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján — bármikori törlesztés fentartása mellett biztosítandó 70.000 frtnyi segély, mely az esetre, ha a törvényhozás részéről a megfelelő fedezet rendelkezésemre fog adatui, egyszerre egy összegben, v *gy több évi részletben, esetleg szintén ötven egymást követő éven át 3.500 frtnyi évjáradék Vetése utján fognak törlesztetni. Ezen hozzájárulások azon további feltétel alatt biztosíttatnának, hogy azoknak 190.000 forintnyi tőkeértéke fejében ugyanennyi névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadaudók. A fentebb tisztelettel jelzett postaátaláuy 120.000 frtnyi és a külön állami segély 70.000 frtnyi tőkeértéke az 1,900.000 frtnyi épitési és üzletberendezési tőkének 6*3°/o-át, illetve 3-7°/o-át, együtt 10°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és illetve 7. §-aiban megállapított maximumnak felére rug. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része a helyi érdekeltség hozzájárulása utján és az engedélytkérő által van biztosítva.
