Főrendiházi irományok, 1896. II. kötet • 63-110. sz.
Irományszámok - 1896-89
64 89. szám. 7« A fentérintett s hivatalos másolatban '/, alatt ide mellékelt jegyzőkönyv tanúsága 27. szerint a vegyes országos bizottság országos határvonalul közmegegyezéssel a 27. alatt másolatban idecsatolt vezérkari térképlapon vörös tentával húzott vonalat hozta javaslatba. A javaslatba hozott és a mellékelt bizottsági jegyzőkönyvben tüzetesen körülirt országos határvonal állandósítása és további határvillongások megelőzése érdekében a vegyes országos bizottság az országos határvonalnak állandó jelekkel (határkövekkel és határhalmokkal) való megjelölését azonban nemcsak az addig vitás és most már egyezségileg megállapított határvonal mentén, hanem a nem vitás határvonalon is, vagy a Piatra-Dornii nevű hegytől keleti irányban a Magyarország, Ausztria (Bukovina) és Románia közti hármas határpontig ; illetőleg a Priporu-Candri nevű hegytől nyugati irányban a Magyarország, helyesebben Máramaros vármegye, Bukovina és Galiczia közti hármas határpontig terjedő határvonal egész hosszában is szükségesnek tartván, indítványozta, hogy a határjelzés a Magyarország és Ausztria (Bukovina) közötti egész határvonalon vitessék keresztül. A vegyes országos bizottság javaslatai, miként az előrebocsátott történeti vázban már röviden jeleztem, az érdekelt kormányok részéről egész terjedelműkben elfogadtatván, a határ3y. jelzési munkálatok ilyen értelemben a helyszínére kiküldött vegyes bizottságok által a 37. és 4/- 47. alatt hiteles másolatokban ide mellékelt határjelzési leírásokban, és a foganatosított határjelzésről Bukovinában Jakobeny községben 1887. évi október hó 1-én, illetőleg Dorna-Vátra 57. és 6/.községben 1888. évi október hó 18-án felvett és o-/. és 67. alatt hiteles másolatokben idezárt jegyzőkönyvekben körülirt módon pontosan végrehajtattak. E munkálatok végrehajtása, valamint az 1889. év folyamán végzett műszaki pótmunkálatok, úgyszintén az országos határvonalnak, valamint az összes határjeleknek mindkét érdekelt ország kataszteri térképeibe történt berajzolása, továbbá az egyezményileg megállapított országos határvonalnak (illetve a felállított határjeleknek) háromszőgméreti meghatározása az érdekelt két kormány részéről — mint ugyancsak fennebb érintettem, — 1890-, illetve 1892-ben jóváhagyatván: a Magyarország és Ausztria között Besztercze-Naszód vármegye és Bukovina szélén elhúzódó országos halárvonal menetére nézve hosszá idő óta fennállott vita az érdekelt két állam kormányai által közös egyetértéssel békés és Magyarországra nézve megnyugtató elintézést nyert. 77- Bővebb tájékoztatásul 77. alatt másolatban csatolok egy vezérkari térképlapot a következő felvilágosítások kíséretében : Az osztrák cs. kir. kormány az országos határvonalat a Piatra-Dornii nevű hegytől, illetőleg az ezen térképlapon római II. a-val jelzett ponttól H betűvel jelzett pontig vörös tentával kihúzott, s ezen ponttól a Priporu-Candri nevű hegyig fekete szaggatott, a végén ismét folytonos vörös vonal szerint követelte. Ezzel szemben az 1878-ban magyar részről eljárt bizottság az országos határt a vitás határvonalon Piatra-Dornii-tól kezdve ezen térképlapon a szaggatott és közben pontozott vastag vörös vonal irányában a római II. a ponttól római III., IV. és VI. számokkal megjelölt pontokon át kívánta megállapítani. Az 1879-ben eljárt magyarországi bizottság viszont az országos határt a Piatra-Dornii nevű hegytől, illetve a térképlapon római II. a-val megjelölt ponttól a római IV. számmal megjelölt pontig megtartotta ugyan, de innen a vitás határvonal nyugati végéig, vagyis a Priporu-Candri nevű hegyig az országos határt a római V. a és VI. a-val megjelölt irányban a szaggatott vékonyabb vonalban vitatta. Végre ugyanezen térképen a nem szaggatott folytatólagos vörös vonal az 1886 — 1887Î évi vegyes országos bizottsági tárgyalások során egyezségileg javaslatba hozott és korraányilag jóváhagyott új határvonal menetét mutatja, úgymint az, a fentebb emiitett és 27. alatt
