Főrendiházi irományok, 1896. II. kötet • 63-110. sz.

Irományszámok - 1896-91

190 91. szám. Az elévülés (128. §.) az ezen fejezetben megállapított büntetendő cselekmények büntethetőségére nézve szintúgy és ugyanazon okokból, mint a tengeri kihágásoknál, azon nappal veszi kezdetét, melyen az illető hajó valamely tengerészhivatal székhelyére érkezik. A IX. fejezet az eljárást szabályozza. A 129. §-ban a VIII. fejezetben felsorolt büntetendő cselekmények büntetése tekintetében elsőfokban a fiumei kii., törvényszék illetékessége áüapittatik meg. A 130. §-bm foglalt halározatox czélja a bírósági eljárás megkönnyítése. A 131. §-ban megállapíttatik, hogy a hajóparancsnok által mily eljárás követhető, illetve követendő a büntetendő cselekménynyel gyanúsított, továbbá a súlyosabb büntetéssel büntetendő cselekményt elkövető hajólegénynyel vagy utassal szemben és hogy a hajóparancsnok által kinek adandók át a tettesek. A 132. §. a nem rendes bíróságok elé tartozó ügyekben eljáró hatóságokat állapítja meg. A 133. §. megállapítja, hogy mely hatóság határoz a hajólegényeknek a hajóparancsnok intézkedései és büntetései ellen irányuló pauaszai felett. A 134. §. a hajóparancsnok és tengerész közt felmerülő vitás ügyek elintézését szabályozza. A 135. §. a felebbezés módozatait állapítja meg. A 136. §. bővebb indokolásra nem szorul. A 137. §. azon határozata, hogy a hajólegény a hajóparancsnokot külföldi bíróság előtt nem perelheti be, azon alapelv szem előtt tartásával állapíttatott meg, hogy magyar tengeri kereskedelmi hajó az állam területéhez tartozónak tekintetik és miat ilyen a magyar törvényes alatt áll, melyek alkalmazására csakis magyar bíróság van hivatva. Különben is bonyodalmakra vezethetne az, ha a hajólegénynek joga volna a hajóparancsnokot bármely bíróságnál beperelhetni és igen gyakran előfordulna, hogy a hajó útját nem folytathatná vagy csak késedelmesen indulhatna tovább, miből érzékeny károk származnának a hajótulajdonosra nézve. A hajó kényszereladása esetében ezen elv alól a hxjólegénynek a szolgálati szerződésből folyó követelései tekintetében kitételt kellett tenni, mert különben a hajólegény, kinek bérkövetelései a hajó kényszereladása esetében a tengeri magánjog elvei alapján előnyben részesitendők, kárt szenvedhetne. A 138. §. a pénzbüntetéseknek behajthatlanság esetében elzárássá való átváltoztatását szabályozza. A 139. §. a pénzbüntetések behajtását és hováforditását állapítja meg. A X. fejezet a zárhatározatokat tartalmazza. A 140. §. az iránt intézkedik, hogy e törvény és a legénység élelmezésére és elszállásolására vonatkozólag e törvény alapján kiadandó rendeletek az érdekeltek által bármikor könnyen megtekinthetők legyenek. A 141. §. e törvény hatályba léptének napját állapítja meg és a kereskedelemügyi ministert felhatalmazza, hogy figyelemre méltó esetekben a tengerészek minősítése tekintetében a meghatározott határidőn belül bizonyos méltányos kivételeket tehessen, illetve az eddigi szabályokat alkalmazhassa, mert különben az átmenet idejében egyes már évek óta az eddigi szabályok szem előtt tartásával a tengerész-pályára készülő egyének érzékenyen sújtathatnának. A 142. §. a tőr vényjavaslat VIII. fejezetének határozatait a yachtokra és halászbárkákra is kiterjeszti. Minthogy a törvényjavaslatban foglalt többi intézkedések a yachtokra és halászbárkákra ezek sajátságos viszonyaira való tekintettel egész terjedelmükben nem alkalmazhatók, a 142. §•