Főrendiházi irományok, 1896. II. kötet • 63-110. sz.

Irományszámok - 1896-91

180 91. szám. tengerészhivatal által a szolgálati könyvbe bejegyeztessék. Ezen szakasz intézkedik továbbá az iránt is, hogy a hajólegények szolgálati könyvei a szolgálati viszony tartamára a hajóparancsnoknál maradjanak őrizetben, mi visszaélések elkövetését neheziti meg, továbbá az iránt, hogy mily eljárás követendő a hajóról lemaradt vagy megszökött hajólegények szolgálati könyveivel. A 28. §. kötelezi a már besorozott hajólegényt, ki elhárithatlan akadály miatt a szolgálatot meg nem kezdhetné, hogy elmaradását a hajóparancsnok és a besorozást eszközlő tengerészhivatal előtt igazolja. Ezen intézkedés czélja a hajólegények által elvállalt szolgálat teljesítését biztosítani, másrészt a tengerészhivataloknak a szükséges ellenőrzést lehetővé tenni és végre a hajóparancsnoknak módot nyújtani, hogy ily esetben az elmaradt hajólegénynek esetleges pótlásáról gondoskodhassék. A kisorozás, melyről a 29. §-ban van szó, a szolgálati viszony szabályszerű megszűnésének hivatalos ellenőrzése. Csak ennek megtörténte után hagyhatja el a hajólegény azon hajót, melyen szolgálatban állott és csak ennek megtörténte után léphet más hajón szolgálatba. A 30. §. megállapítja a hajóparancsnoknak azon kötelezettségét, hogy a szolgálatból kilépő hajólegény szolgálati viszonyairól és esetleg magaviseletéről és a hajólegény számára a valóságnak megfelelő igazolást adjon. Hogy ez irányban visszaélések egyik részről setn követtethessenek el, a 31. §• elrendeli, hogy a hajóparancsnok által kiállított rnagaviseleti bizonyítványra vezetett aláírás a tengerészhiVatal által hitelesíttessék, a 32. §. pedig kimondja, hogy a tengerészhivatal oly esetekben, midőn a hajóparancsnok a rnagaviseleti bizonyítvány kiállítását megtagadja, vagy abban oly vádakat emlit fel, melyeknek helyességét a hajólegény tagadja, a tényállást megvizsgálni és a hajólegénynek a vizsgálat eredményéről bizonyitványt adni köteles. Hogy a megtörtént kisorozás később is megállapítható legten, a tengerészhivatal a 33. §. értelmében azt a hajólegény szolgálati könyvébe és a személyzeti jegyzékbe is bejegyezni tartozik. Minthogy a személyzeti jegyzék későbbi felszólalások vagy felvilágosítások szempontjából fontos okiratot képez, a 34. §. intézkedik az iránt, hogy új személyzeti jegyzék kiállítása esetében a régi személyzeti jegyzék a hajó anyakikötőjének tengerészeti hivatalához visszaküldessék. A 35. §-ban foglalt határozatok azért szükségesek, mert a hajózás közben gyakran fordul elő azon eset, hogy a be- vagy kisorozásnak oly helyen kell megtörténnie, hol tengerészhivatal nincsen, minthogy számos kikötő létezik, hol consuli hivatalok nincsenek. Ily esetekben a hajónaplóba megfelelő bejegyzés iktatandó, mely — a helyi hatóságtól netán szerzett bizonyitványnyal együtt, — a sorozás későbbi pótlásánál, illetve a tényállás bejelentésénél a hajóparancsnok eljárásának igazolására szolgál. A IV. fejezet a szerződési viszonyra vonatkozó határozatokat tartalmazza. Az ezen fejezetben foglalt határozatok nagyobbrészt magánjogi jellegűek. Elvi szempontból a felek szerződési szabadsága csak annyiban korlátoztatik, a menynyiben ezt a tengeri szolgálat sajátságai okvetlenül megkívánják. A mennyiben tehát e fejezetben külön intézkedések felvéve nincsenek, a hajó legénység, hajóparancsnok és hajótuíajdonos közti magánjogi viszonyokra, a tengeri magánjog, a tengeri szokások és végül az általános magánjog szabályai lesznek alkalmazandók (36. §.). Tekintettel a gyakorlatban követett eljárásra, a 37. §-ban kimoudatik, hogy a hajószolgálati szerződés érvényessége nem íügg annak irásbafoglalásától. A szolgálati szerződések ugyanis a legritkább esetekben köttetnek meg irásbelileg, mi különben a tőrvényjavaslat azon intézkedése következtében, hogy a szolgálati szerződés határozatai a besorozás alkalmával a személyzeti jegyzékbe bejegyzendők és mindkét fél által aláirandók (25. §.), a jövőben is