Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.
Irományszámok - 1892-999
GMXCIX. SZÁM. 73 A 2 •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett vasútvonal hossza 4*75 2*/. kilométer és ezen 0*76 na. nyomtávval létesitett folytatólagos vasútvonal egyelőre csupán teherforgalomra szolgál, a későbbi netalán szükséges személyforgalomra való berendezés fentartásával. A legnagyobb emelkedés 20°/oo, a legkisebb ívsugár pedig 80 méter. A folytatólagos vasút végpontján »Kenesd« elnevezéssel 200 méter hosszú rakodó állomás létesíttetik. Egyéb tekintetben az é: itést és üzletberendezést illetőleg a gyulafehérvár—zalathnai helyi érdekű vasútra megállapított építési és üzletberendezési feltételek érvényesíttettek. A folytatólagos vasútvonal építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 228.700 írtban. (vagyis pályakilométerenként 48.147 forintban) állapíttatott meg, mely tökéből forgalmi eszközökre 11.700 frt hasittatott ki. A költségeknek ezt a mérvét igazolják egyfelől a pálya hegyi jellege, miből folyólag annak létesítéséhez nagy földmunkáknak és terjedelmes biztosító műveknek, továbbá számos nagyobb hídnak és áteresznek előállítása volt szükséges, — másfelől azon körülmény, hogy a pálya elhelyezése túlnyomólag beltelkek és házak kisajátítását igényelte, úgy, hogy a tőke magassága kizárólag a kisajátítás és alapépitményi munkák költséges voltának eredménye. A tényleges építési és üzletberendezési töke beszerzése tekintetében van szerencsém előadni, hogy a postaszállitás fejében engedélyezett és alább jelzett évi átalányon kivül az egész épitési tőke B. sorozata elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetik be. Az épitési tőkének ily módon czélba vett fedezése abban leli indokát, mert egyrészt engedélyes társaság érdekeltségi hozzájárulápokra nem számithatott, másrészt pedig ezen fedezeti módozat által az 1888. évi IV. t.-cz.-ben törzsrészvények és elsőbbségi részvények közt megállapított 35—65%-nyi törvényes arány nem zavartatik meg. Ugyanis a gyulafehérvár-zalathnai helyi érdekű vasút épitési és üzletberendezési tőkéje 1/285.000 frt, a folytatólagos új vonalrésze pedig 228.700 frt, tehát az együttes tőke 1,513.700 forint, melynek 35°/O-A kereken 529.800 frtra rug, minthogy pedig a fővonalra 550.000 frtnyi törzsrészvénytöke van biztosítva, a mely a tőkének 43°/o-át teszi, minthogy továbbá a törzsrészvények által biztosított 550.000 frtnyi tőkerészlet az együttes tőkének 36'9°/o-át teszi, tehát a tőrvény ált 1 előirt 35°/o-át még mindig meghaladja, törvényes akadály nem forgott fenn az ellen, hogy a folytatólagos vonalnak postahozzájárulás tőkeértékének levonásával fenmaradó egész tőkéje B. sorozatú elsőbbségi részvényekben helyeztessék el. A folytatólagos vasút megépítése érdekében csakis az 1888. évi IV. t.-ez. 4. §-a alapján a postaszállitás fejében a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 200 frtnyi évjáradékot engedélyeztem oly további kikötéssel, hogy a postaátalánynak 4.000 frtnyi tőkeértéke fejében ugyanannyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába bocsátandó. Az e czímen nyújtandó hozzájárulás a tényleges épitési és üzletberendezési tőkének mintegy 2°/o-át képezvén, az 1888. évi. IV. t.-cz.-ben megállapított 10°/o-nyi maximalis segélyezés mérvén jóval alul marad. Az előadottak folytán és minthogy a kérdésben levő folytatólagos vonal a végpontján fekvő Tharsis nevű kénkovand-bányának fejlesztését előmozdítván, közgazdasági szempontból kívánatos vasúti összeköttetést létesit, tisztelettel kérem a Tisztelt Képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal közölni méltóztassék. Budapest, 1896. évi szeptember hó 2-án. Dániel Ernő s. fc., kereskedelemügyi m. kir. minister. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXIII. 1892—97. 10
