Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.
Irományszámok - 1892-998
CMXCVIII. SZÁM. 67 győr-sopron-ebenfurti vasút kezelhesse, másfelöl forgalompolitikai szempontból és a m. kir. államvasutak érdekében feltétlenül kivánatos, hogy a sopron-pozsonyi vonal, mint egységes vasút, — tehát annak nezsider-pándorfi vonalrésze is az államvasutak kezelésébe, illetve e vasutak díjszabási és forgalmi fenhatósága alá helyeztessék. Ez alapon az engedélyezési feltételeket illetőleg egyetértő megállapodás jött létre, melynek lényegesebb pontjait a következőkben van szerencsém ismertetni : A •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett fertővidéki h. é. vasút, •/• mely a már ismertetett kisczell-nezsideri vonalon kivül a csapodi és mexikói majorokhoz vezető vontató vágányokat is magában foglalja, 1.054 km. épitési hosszban szabványos nyomtávval és 6.000 kg. keréknyomásnak megfelelő alépitménynyel és felépitménynyel létesíttetnék. A vonatok óránkinti legnagyobb sebessége a fővonalon 40 kilométerben, a vontató vágányokon 15 kilométerben, a legnagyobb emelkedés, illetve esés a fővonalon 10°/oo-ben, a vontató] vágányokon 2 , 5°/oo-ben, a kanyarulatok legkisebb sugara pedig a nyilt pályán a fővonalon 300, a vontató vágányokon 200 méterben állapíttatnék meg. A h. é. vasúton Kis-Gzell, Répczelak, Eszterháza, Fertő-Szt-Miklós, Nezsider csatlakozó állomások, illetve Pándorf forgalmi végpont átalakításától eltekintve, 16 új állomás, illetve rakodó- és megállóhely létesíttetnék. A pálya az engedélyokirat keltétől számított két év alatt megépítendő és a közforgalomnak átadandó. A vasút üzletének kezelése az engedélyt kérő kívánsága folytán a győr-sopron-ebenfurti vasútnak adatnék át, feltéve, hogy ez utóbbival sikerülni fog oly megállapodásokat létesíteni, a melyek a közforgalomnak az állami kezeléssel járókhoz hasonló előnyöket biztosítanak. A h. é. vasút tényleges épitési és üzletberendezési költsége 3,665.000 forintban, vagyis pályakilométerenkint 34.772 forint, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 251.000 forint, tartalékalap képzésére pedig 40.000 forint fordíttatnék. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni épitési tóke 3,374.000 frtra, vagyis pályakilométerenkint 32.011 forintra tehető. A költségek ezen mérve egyfelől abban találja indokolását, hogy a négy csatlakozás állomáson költséges kibővítési munkálatok, a forgalmi végállomáson 249.000 forint értékű átalakítási munka végzendők, másfelől abban, hogy a pályán létesítendő 16 állomáson kilométerenként mintegy 4.000 forint költséggel járó építkezésekre van szükség, továbbá hogy a pályán sok kisebb műtárgy s a Rába fölött végleges szerkezetű hid létesítendő, végre hogy az egész pálya 6.000 kilogramm keréknyomásnak megfelelően lesz berendezendő. A 3,665.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 35°/oa, vagyis 1,282.800 frt, törzsrészvények 65°/o-a, vagyis 2,382.200 frt elsőbbségi részvények kibocsátása utján, tehát az 1888. évi IV. t.-cz 10. § ában foglalt rendelkezésnek megfelelően biztosíttatnék. Az 1,282.800 frtnyi törzsrészvény-tőkének részbeni fedezésére egyfelől az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása és később rendeletileg megállapítandó feltételek teljesítése ellenében 50 egymást követő éven át fizetendő részletekben, másfelől az idézett törvényczikk 7. §-a alapján a h. é, vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból akár egy összegben, akár több, esetleg szintén 50 éven át fizetendő részletekben együttesen postaszállítási átalány és külön állami segélyként egy összegben 450.000 frt tőkeértékű állami segélyt helyeztem kilátásba, melyből a postaátalány 300.000 frt, vagyis 15.000 frtnyi 50 éves járadék, a külön segély pedig 150.000 frt, vagyis 7.500 frt 50 éves járadék. 9*
