Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.

Irományszámok - 1892-996

CMXCVI. SZÁM. 55 alap képzésére pedig 25.000 frt kihasítandó, megengedtetvén, hogy a tartalékalap kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben is letehető legyen. A tényleges építési és üzletberendezési költségek mérvét a következő körülmények indokolják, u. m. a h. é. vasút által átszelt gazdag vidékeken a földárak magassága, minek következtében a kisajátítási költségek a rendesnél magasabban voltak számitandók, továbbá a kő- és kavicsanyag hiánya, minek következtében az anyagok egységára a nagy szállítási költségekkel is emelendő volt. Ezenfelül a h. é. vasúton 9 rendes állomás s ezek közt két vizállomás terveztetvén, ezek összes létesítményei, nevezetesen az összesen 4.790 méter mellékvágány előállítása az egy kilométerre eső 31.348 frtnyi költségeket kedvezőtlenül befolyásolja, s a csatlakozó állomások kibővítési és átalakítási költségei is a tőkének mintegy 5°/o-át teszik. Növelte végül a költség-eket azon körülmény is, hogy a vasút nagyobb közforgalmi jelentőségére való tekintettel a felépítmény megállapításánál az eddig szokásos 5.000 klgrammal szemben 6.000 klgros keréknyomásnak megfelelő szilárdabb és költségesebb felépítmény vétetett alapul. A 2,000.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélytkérők 35°/o, vagyis 700.000 frt erejéig törzsrészvények kibocsátása utján. — 65°/o, vagyis 1,300.000 frt erejéig 5°/o-os elsőbbségi részvények kibocsátása utján fognák biztosítani A 700.000 frtnyi törzsrészvény tőke Torontál vármegye 402.000 frtos hozzájárulásának betudásával 544.000 frt erejéig érdekeltségi hozzájárulásokban van biztosítva. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó hozzájárulás 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 5.000 frtban állapíttatnék meg és pedig oly kikötéssel, hogy ezen átalány 100.000 frtnyi tőkeértéke fejében ugyanily névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók. A törzsrészvénytőkéből még ezek után fedezetlenül maradó 56.000 frt névértékű törzsrészvény az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján vagy egy összegben, vagy évi járulékban nyújtandó 56.000 frtnyi külön állami segély ellenében ugyancsak az állam tulajdonába adatnék át. Az ily módon kilátásba helyezett állami hozzájárulások a 2.000.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tűkének a postánál 5,— a külön állami segélynél 2*8°/o-át képezvén, az idézett törvényczikkekben megállapított 10—10°/o maximális segélyezésen jóval alul maradnak. Midőn tisztelettel megjegyezném, hogy a h. é. vasút üzletét a m. kir. államvasutak igazgatósága a más h. é. vasutakkal szemben is alkalmazni szokott feltételek alatt fogja kezelni s hogy egyáltalán az engedélyezés feltételei a h. é. vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételekkel azonosak, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-ára való hivatkozással van szerencsém a szeged—karlovai helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot a tisztelt házhoz azzal a kéréssel benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapest, 1896. évi június hó 19-én. Dániel lümŐ s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister»