Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.

Irományszámok - 1892-987f

CMLXXXVH.SZÁM. 1 XIV. FEJEZET. Birói szemle és szakértők. (225-253. §§.) I. Általános rendelkezések. (225-239. §§.) A) Birói szemle. 1. A bírói szemle fogalma, czélja és tárgya. A javaslat »a birói szemle« kifejezéshez nem annak tágabb értelmét köti, mely tulajdonképen a biró minden érzéki megfigyelésére illik, hanem ama szííkebb, technikai jelentőségét, mely a bírónak arra a tevékenységére vonatkozik midőn előirt alaki szabályok megtartása mellett, a bűnvádi ügyre nézve fontos ténykörülményeket, saját közvetlen tapasztalata alapján, állapít meg és foglal jegyzőkönyvbe. Éppen e közvetlen megfigyelésnél fogva a birói szemle egyike a leghathatósabb bizonyító eszközöknek, melyeket a tételes jog az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsáthat. Az elkövetés helyének megszemlélése, a nyomok felvétele, melyeket a bűntett maga után hagyott, az eszközöknek megtekintése, melyekkel a bűntettet elkövették, a valóságról szerezhető meggyőződés legbiztosabb eszközei. E bizonyító eszköznél nincs a biró mások szavahihetőségének kiszolgáltatva; itt csakis saját érzékeinek tisztaságától és felfogásnak tárgyilagosságától Üigg a tényekben rejlő valóság felismerése. A germán jogban fejlett ki, de különösen a nyomozó perben vált leggyakrabban használt bizonyító eszközzé a birói szemle. A corpus delicti megállapítása csaknem rendszerint birói szemle utján történt, sőt a »delicta facti permanentis« esetében az kötelező volt. A mai bűnvádi per és így a javaslat sem írja elő kötelezőleg azt, mikor van helye birói szemlének. Ez a biró belátására Van bizva, ki akkor rendeli el a birói szemlét, ha releváns körülmények felderítése követeli. Nem is volna tanácsos megkötni a biró kezét, hisz a birói szemle tárgyai rendkívül külömbözők lehetnek. Egyszer a helyszínének birói megtekintése válik szükségessé, másszor bizonyos ingó vagy ingatlan dolgok, sőt személyek képezhetik a szemle tárgyát. E bizonyíték használatára vonatkozó kötelező szabályoknak felállítása nemcsak a bizo nyítékok szabad mérlegelésének elvébe ütköznék ; de egyrészről sok esetben egyenesen a valóság megállapításának útját zárná el, másrészről pedig a concret eset körülményeihez képest gyakran fölösleges idő- és m unka veszteséget okozna. Tagadhatatlan, hogy a vizsgálóbirák a helyszínén teljesítendő birói szemle elrendelésének jogával gyakran visszaélnek, és különös panasz tárgya volt ez Francziaországban és Belgiumban. Mindkét helyen komoly fontolóra is vették, nem lehetne-e módot találni, mely megakadályozná a visszaélést. Amott egymást érő miniszteri rendeletekben igyekeztek korlátokat szabni; emitt az ellenőrzés különféle módjait conlemplálták. Francziaország administrativ szabályai, melyek egyebek között a bűntett súlyos és kevésbbé súlyos volta közötti külömbséget is figyelmébe ajánlották a vizsgálóbiráknak (1826. szeptember 30., 1829. augusztus 16., 1845. deczember 26.), éles kritika tárgyai voltak. Különösen Hélie szigorúan elitéli e rendeleteket (V. 451. lap.). Belgiumban az 1860-ik évtől az 1880-ikig körülbelül 326,000 frankkal emelkedvén a bűnvádi eljárás költsége, ezt leginkább a »transport sur le lieu« pazar igénybevételének tulajdonították. 1 FŐRENDI IROMÁNYOK. XXII. 1892 97.