Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.
Irományszámok - 1892-987f
21 A halottszemle és bonczolás arra szolgál, hogy a halál oka meghatározható legyen, következéskén a kérdést úgy kell feltenni, hogy a vélemény mindig határozott választ adjon arra, hogy mi volt a halálnak közvetlen oka, és ez okból kell a távolabbi okokig feljutni úgy, hogy az okbeli összefüggés a halál és az ezt okozó mozzanat között helyreállítható legyen. Először tehát meg kell állapítani ama physiologiai vagy pathologiai okot, mely a halált előidézte, pl. szívszélhűdés, elvérzés stb., azután pedig az Organismus ama megzavarását, pl. akasztás, lövés stb., melyből a halál physiologiai vagy pathologiai oka következett. A kérdések egymásutánja egyébiránt a dolog természetéből folyik. Az első kérdés az, vannak-e a holttesten sérülések és ha vannak, ezek olyanok-e, melyeket más idézett elő avagy nem. Ha más idézte elő a sérüléseket: akkor kutatni kell, hogy ezek a sérülések mily eszközzel, mily módon és a halál bekövetkeztét mennyivel megelőzött időben voltak elkövetve? Meg kell határozni, hogy a sérülés, vagy ha ilyen több van, ezek közöl melyek voltak vagy melyeknek összhatása volt oka a halálnak. Már most, ha meg van állapítva a halált okozó sérülés: úgy kutatni kell a sértés minőségét. Ez külömböző eredményre vezethet. Megtörténhet ugyanis, hogy a sértés oly jellegű, mely normális körülűiények között minden emberre nézve egyazon eredményt okozta volna. Ha valakinek fejét levágták, ha szivén szúrták: úgy bizonyos, hogy a sértés általános természete okozta a halált. Megtörténhet továbbá, hogy a sérült subjectiv körülményei (pl. ehronikus betegsége, helyi baja, individualitása) folytán állott be a halál, mi normális körülmények között elmaradt volna. Megtörténhet, hogy a sértés csak esetleg vált halálossá, hogy a sértőtől teljesen független körülmények, az éghajlat, időjárás működtek közre a halál előidézésére. Megtörténhet, hogy a sértéshez véletlenül hozzájárulnak oly körülmények, melyek a halált előidézik, pl. ha a sértett sebfertőzést szenvedett, vagy ha a sérülés folytán előállott betegsi : ghen nem tartja meg az orvosi rendeleteket s ennek folytán halálossá változik betegsége Ezeken fölül a szakértőknek még azt is meg kell állapítaniok, hogy mindezekben az esetekben nem lehetett volna-e kellő időben érkező czélszerü segélylyel a halált elhárítani. Lehet, hogy a halál esak azért következett be, mert a sértett nem fordult orvosi segélyhez, vagy azt egyenesen visszautasította, vagy azok, kiknek kötelessége lett volna az ápolásról gondoskodni, semmit sem tettek, vagy nagyon későn teljesítették kötelességüket, vagy hogy a kezelés hibás volt. A beszámítás szempontjából fontos lévén még ama kérdés is, hogy a sértés nélkül nem következett volna-e be más idegen okból is a halál, és hogy a sértés mennyi idő alatt gyógyult volna meg, ezeknek figyelembevételét is előírja a javaslat. De ez utasításokkal még nem látja & javaslat kimerítve ama rendelkezéseket, melyek a halottszemle és bonczolás alapján adandó orvosi véleményre nézve törvénybe foglalhatók. Szükségesnek tartotta még a gyermekölés esetében is a beszámításra nézve lényeges három mozzanatot a szakértők figyelmébe ajánlani, t. i. azt, hogy a gyermekujszülött élve született, érett és életképes volt-e? Az osztrák törvény (130. §.) csak azt emeli ki, hogy a gyermek élve született-e? A javaslat azonban a német törvény 90. §-ának nyomán még az ujszülöttség, érettség éfl életképesség mozzanatait is kiemeli, melyek úgy a beszámítás, mint a büntetés kimérésénél mindenesetre lényegesek. 2. Mérgezés megállapítása (244. §.) A legnehezebb szakértői feladatok egyike a mérgezés tényálladékának megállapítása, akár okozott a mérgezés halált, akár nem. A javaslat ezért a vegyészi vizsgálat teljesítését rendszerint az országos mfí végy észre bizza, kinél a megbízhatóság teljes garantiája megvan. Eddigi gyakorlatunk szerint is a végy vizsgálatokat leginkább az országos bírósági
