Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

88 CMLXXXVIT. SZÁM. 248. §. A hamisításról szóló nyilatkozat az osztrák-magyar bank pénzjegyeire és közhitel papírjaira nézve a banknak budapesti igazgatóságától, az 1878. éviV. t.-czikk 210. és 211. §-aiban felsorolt és nem magánosok részéről kiadott hitelpapírokra nézve pedig ama hatóságtól vagy ama társaság igazgatóságától szerzendó meg, mely a valódiakat kibocsátotta. A magánosok által kibocsátott hitelpapíroknak az 1878. évi V. t.-czikk 210. §-ában ütköző meghamisítása esetében a szakértői szemle és vélemény tekintetében a jelen tőrvény általános rendelkezései alkalmazandók. 249. §. A 247. §. és a 248. §. első bekezdése esetében a hamisítványok készítésére használt eszközök lehetőleg a megkereséshez csatolandók. A vélemény megadása után azokat a hamisítványokkal együtt a birósághoz vissza kell küldeni. A bűnvádi eljárás befejezése után a biióság a hamisítványokat és az eszközöket megőrzés végett az illető hatósághoz vagy igazgatósághoz juttatja vissza. IV. Az irás azonosságának vizsgálata. 250. §. Ha valamely irás valódisága irántkétség támad, vagy ha azt kell kideríteni, hogy valamely irás kinek a kézírása, akkor a szakértők az összehasonlításra kétségtelenül valódi iratot használjanak. Kívánatos, hogy az összehasonlítandóiratok lehetőleg ugyanabból az időből valók legyenek. A terhelt felhívható, hogy próbairásként néhány szót vagy mondatot irjon a bíróság előtt. E czélból azonban kényszer nem alkalmazható. V. Csalárd és vétkes bukás megállapítása. 251. §. Csalárd vagy vétkes bukás esetében a szakértők rendszerint csak a vád alapiául felhozott és a biróság részéről tüzetesen megjelölendő körülmények megállapítására alkalmazandók. Ha a közadós kereskedő, a szakértői lelet es vélemény rendes tárgyai közé tartozik annak megállapítn Î. hogy vezetett-e a kőzadós egyidejűleg több oly bekötött, lapszámokkal ellátott, keresztülfuzött kereskedelmi könyveket, melyek a részéről kötött ügyleteket és vagyoni állását teljesen feltüntetik ; 2. hogy a közadósnak kereskedelmi könyveiben a rendszerint kitöltendő helyeken nincsenek-e hézagok, nem voltak-e bevezetések kivakarva, kitörléssel vagy utólagos bevezeti olvashatatlanokká téve; 3. hogy megállapítható-e a közadős könyveiből és más irományaiból, hogy a közadós 3 tartozó állapotát kimutató rendes mérleget évenkint készített; 4. hogy a közadós a esődnyitást megelőzött harmincz nap alatt mily adósságokat csinált ; hogy a mennyiben a tömeg szenvedőleg áll, a közadós tartozásai, mely időpontban kezdettek fölülmúlni vagyonát.