Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
86 CMLXXXVII. SZÁM. II. Halottszemle és bonczolás. Gyermekülés, mérgezés, testi sértés és elmezavar megállapítása. 240. §. Halottszemle és bonczolás foganatosítandó, ha gyanú támad, hogy valakinek halálát bűntett vagy vétség okozta. Az esetleg már eltemetett holttest kiásandó és bonczolás alá veendő, ha a szakértők véleménye szerint a szemlétől és a bonczolástól az adott körülmények kőzött még eredmény várható. A holttest azonossága a bonczolás előtt lehetőleg megállapítandó. E czélból azok az egyének, a kik az elhaltat életében ismerték, esetleg a terhelt is, a holttest megmutatása mellett megkérdezendők. Ismeretlen holttestről a bonczolás előtt, a mennyiben lehetséges, fénykép készítendő. 241. §. A halottszemlére és a bonczolásra két orvos-szakértőt kell alkalmazni. Nem alkalmazható az az orvos, a ki az elhunytat a halálát megelőzött betegségben kezelte, a vizsgálóbiró rendeletére azonban köteles megjelenni és a kórlefolyásra nézve, lehetőleg a bonczolás előtt, felvilágosításokat adni. A szakértők véleményében kimondandó, hogy mi volt a halálnak közvetlen oka és ezt az okot mi idézte elő. Ha a holttesten sérülés észlelhető, megállapítandó, hogy ezt más okozta-e, és ha igen : vájjon a sértés mily eszközzel, mily módon, mennyivel a halál bekövetkezése előtt volt ejtve, és hogy a sérülés okozta-e a halált. Több sérülés esetén az is megállapítandó, hogy mindegyiket ugyanazzal az eszközzel ejtették-e és melyik idézte elő a halált ; ha pedig több sérülés okozta, hogy ezek közöl melyek voltak, vagy melyeknek összhatása volt a halálnak oka. 242. §. A 241. §. esetében meg kell még állapítani, vájjon: 1. a sértés minősége, 2. a sérült szervezetének egyéni sajátossága vagy különös állapota, 3. a sértés elkövetésének különös körülményei, 4. a sérüléshez véletlenül hozzájárult, de mégis általa előidézett vagy belőle fejlődött okok eredményezték-e a halált; 5. avagy ez oly idegen ok folytán állott-e be, mely a sérülés nélkül is abban az időben, vagy rövid idő múlva a halált eredményezte volna. A 2—4. pontok eseteiben meghatározandó az is, vájjon a halált idejekorán érkező, czélszerü segély elháríthatta volna-e. A 4—5. pontok esetében pedig meghatározandó, vajjnn a sértés mennyi idő alatt gyógyult volna meg, ha a véletlenül hozzájárult vagy idegen ok miatt a halál be nem áll. Ha a halált lövés okozta, meghatározandó, hogy a lövést mily irányból és mily távolságból intézték. 243. §. Gyermekölés gyanúja esetében a halottbonczolás alkalmával megállapítandó az is, hogy a gyermek újszülött és élve született, érett és életképes volt-e. Ha a gyermek élve született, a 241. és 242. §-okban körülirt ténykörülmények állapítsndók meg ; ha pedig holtan született, * halál időpontja és oka lehetőleg kiderítendő.
