Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

CMLXXXVIl SZÁM. 67 Ezeken fölül az elhelyezésnél lehetőleg figyelem fordítandó a foglyok műveltségi fokára, társadalmi állására és a terhökre rótt bűncselekmény minőségére, továbbá az előzetesen letartóztatottaknak és a vizsgálati foglyoknak a jogerősen elítéltektől való elkülönítésére. 153. §. Különös tekintetre méltó, kivételes esetekben a vádtanács a terhelt kérelmére, a kir. ügyészség és a vizsgálóbíró meghallgatása után, ama feltétel alatt, hogy ezzel a íogvatartás czélja éppen úgy elérhető, megengedheti, hogy a terheltet az előzetes letartóztatásnak, illetőleg a vizsgálati fogságnak egy része vagy egész tartama alatt lakásán őrizzék. E külön őrizet költségeit a terhelt köteles előlegezni és viselni. 154. §. Az előzetesen letartóztatott és a vizsgálati fogoly ellenében minden megszorítás vagy kényszer kerülendő amaz intézkedéseken kívül, melyek megszökésének és az eljárás czélját veszélyeztető Összebeszélésnek megakadályozására, továbbá a fogházi rend fentartására szükségesek. A vizsgálóbíró köteles e szabály megtartására felügyelni. A vizsgálóbíró ellenőrzi a letartóztatottak és a foglyok levelezését, valamint a hozzájuk érkező küldeményeket és engedi meg a náluk tehető látogatásokat. Engedelme, illetőleg ellenőrzése nélkül a fogház személyzetén kívül csak a kir. ügyészség tagjai és, a 62. §. harmadik bekezdésében foglalt megszorítással, a védő érintkezhetnek a fogolylyal. A felsőbb igazságügyi hatósághoz intézett folyamodásnak vagy panasznak elküldését azonban a vizsgálóbíró meg nem tagadhatja. Azokban az ügyekben, melyekben vizsgálat nincs teljesítve, a kir. Ügyész ellenőrzi az előzetes letartóztatás foganatosítását, valamint a megelőző bekezdésekben foglalt szabályok alkalmazásával a foglyok levelezését és a náluk tehető látogatásokat. 155. §. Az előzetesen letartóztatott és a vizsgálati fogoly azt a kényelmet, a mely állásának és vagyoni viszonyainak megfelel, sajál költségén megszerezheti. Különösen jogában áll magát saját költségén élelmezni, valamint saját ruháit és ágyneműit használni. Megfelelő munkál is végezhet, illetőleg rendes foglalatosságát űzheti, ha ez a letartóztatás czéljával és a fogházi renddel és szabályokkal nem ellenkezik. 156. §. Az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság foganatba vétele alkalmával a rendőri hatóság és közege a fogolyra csak akkor tehet bilincset, ha ellenállt, vagy ha megszokásétól alaposan kell tartani, s ez más módon meg nem akadályozható. A bilincs alkalmazásáról azonban kötelesek annak a hatóságnak, a melynek a letartóztatottat átadják, azonnal jelentést tenni. A fogházban bilincs az előzetesen letartóztatottra csak a kir. ügyésznek, a nyomozást teljesítő rendőri hatóságnak (85. §. első bekezdés), vagy a vizsgálóbírónak, a vizsgálati fogolyra pedig csak a vizsgálóbírónak rendeletéből és csak akkor tehető, ha erőszakos vagy rakonczátlan magaviseletet tanúsított, ha öngyilkosságot kísérlett meg, vagy ha a szökés szándékát árulta el. Ha ez okok valamelyikéből haladéktalan intézkedés szükséges, a fogház őrszemélyzetének bármely tagja alkalmazhat bilincset, köteles azonban ezt a kir. ügyésznek a rendőri fogház felügyeletével megbízott hatósági tagnak, illetőleg a vizsgálóbírónak azonnal bejelenteni. Az utóbbiak tartoznak a megfelelő intézkedést nyomban megtenni. 9«