Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
64 CMLXXXVII. SZÁM. olyan tárgyat vagy eszközt talált, mely a bűncselekmény elkövetésére szolgált vagy belőle eredt, vagy benne való részvételre mutat. A tettenkapottat a 141. §. 1. pontjában meghatározott feltéte'ek mellett bárki letartóztathatja. Köteles öt azonnal a legközelebb levő járásbírósághoz, vizsgálóbíróhoz, kir. ügyészséghez vagy rendőri hatósághoz kisérni, vagy ha ezt nem teheti, az emiitett hatóságok közöl a legközelebb levőnél nyomban jelentést tenni. A hatóság a tettenkapott at, ha erre törvényes ok fenforog, őrizet alá veszi. Ha az elővezetés nem a kir. ügyészséghez történt, ez utóbbi a tényállásról, valamint a tettenkapás egyéb körülményeiről azonnal, legkésőbb huszonnégy óra alatt értesítendő. 143. §. Az előzetes letartóztatást rendszerint a vizsgálóbiró, esetleg a vádtanács vagy az ítélőbiróság, ha pedig a késedelem veszélylyel jár, a kir. ügyészség, járásbíróság vagy rendőri hatóság (85. §. első bekezdés) Írásba foglalt határozatban rendelik el. A határozatban lehetőleg pontosan megjelölendő a terheltnek személye, továbbá megemlítendő a terhére rótt bűncselekmény, a letartóztatás törvényes oka és ama hatóság, mely elé a terhelt állítandó. A határozat a terheltnek elfogatásakor, esetleg a hatóság elé állításakor kézbesítendő ; irásba foglalása és kézbesítése csak akkor halasztható el, és pedig legfeljebb huszonnégy órára, ha a késedelem veszélylyel jár. A mennyiben a 108. ^-ban megnevezettek letartóztatásának helye van, ennek elrendeléséről a feljebbvaló hatóság azonnal, lehetőleg a foganatosítás előtt értesítendő. Katonai bíróság hatóságának alávetett egyén ellen elrendelt előzetes letartóztatás csak feljebbvaló hatósága utján foganatosítható. A fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban levő vagy ideiglenes szolgálat tételére behívott tagjai elten, e szolgálatuk tartama alatt, a polgári hatóság béke idején csak bűntett miatt, szökés esetében, vagy a 141. §. 3. pontja alapján rendelhet el előzetes letartóztatást. Valódi mozgósítás esetében, ennek közhírré tételétől a leszerelésig, mozgósított csapathoz, katonai intézethez vagy hatósághoz tartozó, vagy ilyenhez behívott egyént a polgári hat* tk akkor tartóztathat le, ha szökésben van, vagy katonai behívó parancsnak nem engedelmeskedett, vagy ha ellene olyau bűntettnek nyomatékos gyanúja forog fenn, melyre a vény legkisebb büntetésül Öt évi fegyházat vagy ennél súlyosabb büntetést rendel. A kézr^került katonai szökevény, vagy a fegyveres erőnek az a tagja, a ki a katonai behívó parancsnak nem engedelmeskedett, azonnal a legközelebb levő katonai hatóságnak adandó át. 144. §. Bármely közhatóság, közhivatalnok vagy hatósági közeg letartóztathatja azt, a ki ellen hivatalos értesülése szerint elfogató parancs (143., 150. §§.) vagy nyomozó levél van kibocsátva. A letartóztatott a legközelebb levő vizsgálóbiró, járásbíróság, kir. ügyészség vagy rendőri hatóság elé állítandó. Az átvevő hatóság a letartóztatottat azonnal szabad lábra helyezi, mihelyt meggyőződik, hogy ez nem az az egyén, a kinek elfogatása vagy körözése elrendelve van. Ellenkező esetben intézkedik, hogy a letartóztatottat ama hatóság elé kísérjék, a mely az elfogató parancsban vagy nyomozó levélben megjelölve van.
