Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

58 CMLXXXVTÏ. SZÁM. A kihallgatásról szóló jegyzőkönyvbe a kérdések csak annyiban jegyzendők fel, a menynyiben ez a felelelek megértéséhez szükséges. A lényeges feleletek tartalma, a használt táj kifejezések értelmének meghatározásával, lehetőleg szó szerint veendő fel. A jegyzőkönyvből ki kell tűnni, hogy az eljárásnak lényeges alakiságai miként voltak megtartva. A jegyzőkönyv a kihallgatott és a közreműködött egyének előtt felolvasandó, illetőleg ha ezek az állam nyelvét nem értenék, a jegyzőkönyv tartalma velők oly nyelven közlendő, melyet értenek. Ennek megtörténlét és a helybenhagyást a jegyzőkönyvbe kell iktatni. A jegyzőkönyvet a kihallgatott és a közreműködött egyének aláirják, esetleg kézjegyőkkel látják el. Utóbbi esetben a nevet a jegyzőkönyvvezető irja alá s ennek megtörténtét megjegyzi. Az aláirás, illetőleg kézjegygyei való ellátás elmaradásának oka megemlítendő. 122. §. A jegyzőkönyvön vakarással, törléssel, vagy toldással nem szabad lényegesen változ tatni. A kitörölt szavak olvashatók maradjanak; a szükséges kiegészítések pedig a jegyző" könyv végére veendők fel. 123. §. A vádtanács, a törvényszék és a felsőbb fokú biróság a vizsgálóbírót, meghallgatása után, a 121. és 122. §-okban foglalt szabályok megszegése miatt száz koronáig terjedhető rendbirsággal büntethetik. 124. §. A 97. §-ban foglalt rendelkezések, a kir. ügyészség tagjait és a jegyzőkönyvvezetőt kivéve, a vizsgálati eljárás színhelyén levőkkel szemben is alkalmazhatók. Azok ellen, kik valamely vizsgálati cselekmény teljesítésénél a vizsgálóbíró intése után is sértő vagy durva magaviseletet tanúsítanak, a vizsgálóbíró száz koronáig terjedhető és elzárásra átváltoztatható pénzbüntetést állapíthat meg; szükség esetén a rendetlenkedőt működése helyéről el is távolíttathatja. A fogva levő terhelt ellen ilyen rendetlenkedés miatt fegyelmi büntetés alkalmazandó. A kir. ügyészség képviselőjének és a jegyzőkönyvvezetőnek hasonló magaviselete miatt illetékes fegyelmi hatóságuknál teendő feljelentés. A védő, a magánvádlónak vagy a sértettnek ügyvédje, továbbá a szakértő és a bírósági tanú ellen rendbüntetés gyanánt csak száz koronáig terjedhető pénzbírság állapítható meg. A katonai biróság hatóságának alávetett egyént a vizsgálóbíró rendreutasítja, szükség esetében működése helyéről eltávolíttatja és megbüntetése végett a legközelebb levő katonai hatóságot keresi meg. A vizsgálóbíró ez intézkedéseket végzéssel teszi meg és a jegyzőkönyvben megemlíti. Ha a magánvádló ellen állapított meg pénzbüntetési, vagy ennek vagy a sértettnek képviselője, a védő, vagy valamely szakértő ellen alkalmazott pénzbírságot, erről haladéktalanul jelentést tesz a vádtanácsnak, mely a megállapított rendbüntetést hivatalból is mellőzheti vagy enyhítheti. 125. §. A vádló és a védő a terheltnek és a tanuknak kihallgatásánál, a terhelt pedig a tanuk kihallgatásánál rendszerint nem lehetnek jelen.