Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

41 CMLXXXVII. SZÁM. ségnél, a rendőri hatóságnál, a vizsgálóbirónál, a vádtanácsnál, illetőleg az ítélőbirőságnál bejelenteni. Megengedett perorvoslat használása ily bejelentésnek tekintendő. Főmagánvád (41. §.) esetében az eljárás megindítását kérő feljelentés vagy indítvány a vád képviseletére való jelentkezésnek veendő. A nyomozást vezető hatóság, a későbbi eljárásban a biróság, — ez utóbbi a kir. ügyészség meghallgatása után, — a bejelentés tárgyában határoz és annak a jelentkezését, kinek a magánvádló, csatlakozó, illetőleg magánfél gyanánt való működésre joga nincs, hivatalból visszautasítja. A nyomozást vezető hatóság határozata ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál kereshető orvoslás. E biróság határozata ellen perorvoslatnak nin^s helye. V. FEJEZET. A Tédelem. 53. §. A terhelt minden bűnügyben, az eljárás bármely szakában élhet védő közreműködésével. Ha a terhelt e jogával nem élt, helyette törvényes képviselője, illetőleg férje önállóan jogosítottak védő választására. A terheit a maga vagy törvényes képviselője, illetőleg férje által választott védőtől a megbizást bármikor elvonhatja. A fótárgyalásra a terheit több védőt hozhat magával, de ezzel az indítványok és a párbeszédek száma nem szaporítható. 54. §. A terheit, a mikor csak szükséges, különösen első* kihallgatásakor, továbbá ha letartóztatását birói határozatban mondják ki, vagy ellene vizsgálatot vagy vizsgálati fogságot rendelnek el, vagy neki a vádiratot kézbesítik, figyelmeztetendő, hogy védőt választhat, illetőleg felvilágosítandó a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes védelem eseteiről. 55. §. Védőül az ügyvédi lajstromba bejegyzett ügyvéd, egyetemi vagy jogakadémiai jogtanár választható. Ezekre nézve a 48. §. rendelkezése kötelező. Kézbesítések átvételével, vagy a terhelt érdekeinek valamely vizsgálati cselekménynél való képviseletével nem ügyvéd is megbízható. 56. §. A fótárgyalásra védő rendelendő : 1. ha a vádat oly bűntett miatt emelik, a melyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést állapít meg; 2. ha a vádlott vagy törvényes képviselője kívánják, bármely bűntett esetében; 3. ha a vádlott életének tizenhatodik évet még túl nem haladta, vagy ha siketnéma ; 4. ha a biróság az ügy körülményeinél fogva czélszerűnek találja. Vádlott-tár?ak részére közös védő csak akkor rendelhető, ha érdekeik nem ellentétesek.