Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
131 ügyei egyesítve legyenek, azaz egyazon bíróság együtt tárgyalja és egy Ítélettel intézze el őket. Az egyesítés lényegéből foly, hogy mihelyt az egyik ügyet ítélettel, vagy megszüntető végzéssel befejezték : ez már nem egyesíthető, vagyis akkor a kölcsönös becsületsértés esetében is A másik sértett már csak a rendes illetékességi elvek alapján álló bíróságnál indíthatja meg az eljárást. Nem szorul indokolásra a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a kölcsönös becsületsértési ügyek csakis oly biróság előtt egyesíthetők, a mely mindenik ügyre nézve hatáskörrel bir. Mely epetekben állapíthat még meg a viszonvád közös illetékességet, erről az 530. § második bekezdése rendelkezik. 6. A B. T. K. 62. §-a előírja, hogy: »ha a büntetendő cselekmény nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat közzététele vagy terjesztése által követtetett el : a szerzőnek, a nyomdásznak, az elárusítónak, vagy terjesztőnek, úgyszintén a nyilvános kiállítónak birtokában levő példányok, vagy lemezek elkobzása és megsemmisítése Ítélet által az esetben is kimondandó, ha a bűnvádi eljárás senki ellen sem indíttathatik meg.« E szakasz tartalmának indokolása nem ide tartozik. A perrendtartásnak csak az a feladata, hogy meghatározza, mely biróság legyen 62. §-ban a meghatározott eljárásra hatáskörrel, illetőleg illetékességgel felruházva és minő eljárás legyen követendő. A javaslat az eljárást a törvényszék hatásköréhez utasitja, mert ily legtöbbször igen gyors intézkedést igénylő birói rendészeti teendőkre fölösleges és czélszertttlen volna az esküdtszék nagyobb és lassú apparátusát mozgásba hozni. Az illetékesség megállapításánál a legelső lefoglalás helye van irányadónak véve. Ha tehát lázító iratokat küldenek szét az országban és a bűnvádi eljárást akár a szerző, nyomdász, elárusító, vagy terjesztő ismeretlensége, akár a miatt, hogy az illetők ellen a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okok forognak fenn, vagy a miatt, hogy a szerző és a nyomdász a magyar állam hatalmi körén kívül esnek, nem lehet megindítani : akkor az a törvényszék lesz illetékes az elkobzás és megsemmisítés kimondására, a melynek vizsgálóbirája a lázító iratot, illetőleg annak egyik példányát legelőbb lefoglalta. A javaslat nem az első terjesztés vagy feltalálás, hanem az első lefoglalás helyét tekinti döntőnek az illetékesség megállapítására. Ennek oka az, mert az ilyen nyomtatványok nagy számban, igen széles körben és többnyire bizalmasan, vagy titokban terjesztetvén, rendkívül nehéz pontosan megállapítani, hogy melyik biróság területén mutatkoztak azok először. Minthogy pedig ez esetekben a dolog természeténél fogva gyors és erélyes eljárásra van szükség, az illetékességet e szempontnak figyelembe vételével kellett meghatározni. Erre teljesen alkalmas az első lefoglalás helye, mert ez könnyen és gyorsan megállapítható és minden kétséget kizáró biztos ismertetőjel. A 24. §. rendelkezésével ki akarja kerülni a javaslat azt, hogy egyazon iratnak, stb. külömböző bíróságok területén talált vagy lefoglalt példányai csak akkor legyenek elkobozhatok és megsemmisíthetők, ha mindenik törvényszék, melynek területén ilyeneket találtak, külön hoz Ítéletet az elkobzás és megsemmisítés iránt. Ha a czél az, hogy a független biróság cognitiója nélkül a rendőrség semminemű iratot el ne kobozhasson és meg ne semmisíthessen: akkor a czél el van érve, mihelyt valamely iratnak, minden az ország területén található példányára valamely hazai illetékes biróság kimondja az elkobzást és megsemmisítést. E birói ítélet közöltetvén az ország minden birói és rendőri hatóságával, jogalapot nyújt arra, hogy a már elkobzottnak és megsemmisítendőnek bíróilag kimondott irat stb. minden később feltalált példányát bármely biróság vagy rendőri hatóság egyszerűen elkobozhassa és megsemmisíthesse. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetése tárgyában alkotandó törvény lesz hivatva meghatározni, hogy arra az esetre, ha egyes törvényszékeket kivételes jogkörrel ruház fel, ezek lesznek-e a 62. §-ban foglalt eljárásra is illetékesek, ha a nyomtatvány stb. által felségsértés, hűtlenség stb. volt elkövetve, vagy az eljárás minden törvényszéket fog-e illetni. IT»
