Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

125 megjegyzendő azonban, — és erről alább lesz még szó — hogy czélszerüségi szempontok miatt nemcsak az együttes elintézés, hanem a közös illetékesség is megszüntethető. A tárgyi összefüggés illetékességi elve nemcsak akkor irányadó, ha a részesek, az orgazdák, vagy a bűnpártolók ellen együttesen folyik az eljárás, hanem akkor is, ha közölök valamelyik ellen csak később emelnek vádat. Egyáltalán nem szabad összetéveszteni az együttes elbírálást magával a közős illetékességgel. Azért, hogy a tettes ügyével együtt nem bírálandó el a részes, az orgazda, vagy a bűnpártoló Ugye, az utóbbiakra mégis a tettes bírósága illetékes. Ez a külömbség az alanyi és tárgyi Összefüggés között. Míg ott a javaslat világos rendelkezése szerint egyesítés nélkül nincs közös illetékesség, addig a tárgyi összefüggés illetékessége független az egyesítés, azaz az együttes elbírálás tényétől. Még akkor is a tettes bírósága illetékes a részesek, az orgazdák, vagy a bűnpártolók ügyére, ha a tettes időközben meghalt, kir. kegyelmet kapott stb. Ebből természetesen ne ni az következik, hogy az orgazdaság és a bűnpártolás fölött arra az esetre, ha a tettes ismeretlen is, az orgazdaság, vagy a bűnpártolás elkövető-, illetőleg a terhelt lakó-, tartózkodóvagy elfogatóhelye szerint illetékes bíróság ne lenne jogositva eljárni. Az itt felállított illetékességi elv csak akkor alkalmazandó, ha tudva van, hogy az orgazdaság, vagy a bűnpártolás alapcselekményének tettesére mely biróság illetékes. B) Az alanyi összefüggés (19. §.) esetében előfordulhat, hogy egyazon egyént oly bűncselekmények terhelnek, melyeknek egyike a törvényszék, másika a járásbíróság és harmadika a bírói jogkörrel felruházott közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik. Továbbá előfordulhat, hogy a halmazatban álló mindenik bűncselekményre vagy törvényszék, \ agy járásbíróság, vagy bírói jogkörrel felruházott közigazgatási hatóság bír hatáskörrel, de mindegyik bűncselekmény más területen követtetvén el, mindenikre nézve a forum commissi szabályánál fogva más-más birói hatóság volna illetékes. Ennek mellőzése czéljából a javaslat ama szabályt állítja fel, hogy az egyesítésre és a további eljárásra az a.biróság lesz illetékes, melynek hatásköre valamennyi összefüggő bűncselekményre kiterjed, több ily bíróságok közöl pedig az, mely az illetékességi szabályok szerint a halmazatban foglalt legsúlyosabb bűncselekmény fölötti határozathozás jogával bir. Midőn a javaslat ehhez hozzáteszi, hogy kétség esetében a megelőzés határoz: úgy ez arra az esetre vonatkozik, ha nem lehet határozottan megmondani, mely bűncselekmény a legsúlyosabb, de magától értetődik, hogy ez nem jelentheti azt, hogy a megelőzés lenne döntő akkor is, ha a kisebb hatáskörű biróság a nagyobb hatáskörűt valamely intézkedéssel vagy határozathozással megelőzné. Az a kérdés, hogy melyik bíróságnak hatásköre terjed ki valamennyi összefüggő bűncselekményre, könnyen eldönthető. A kiindulás pontjául az az elv szolgál, hogy a nagyobb hatáskör, összefüggés esetében a kisebbet is magában foglalja. Ha tehát rendőri és járásbírósághoz tartozó bűncselekmény találkozik össze, a járásbíróság hatásköre terjed ki mindkettőre, ha pedig törvényszékhez és más bírósághoz tartozó van bűnhalmazatban, mindezekre a törvényszék bir hatáskörrel. Nem lehet kétséges a hatáskör kérdése akkor sem, ha a javaslat életbeléptetése tárgyában alkotandó törvény az 1871 : XXXI. t.-cz. 25. §-ában, illetőleg az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39. §-ában foglalt rendelkezést fenn is tartaná és bizonyos törvényszékeket a felségsértés, hűtlenség stb. bűntetteire nézve kivételes hatáskörrel ruházna fel. mert ha pl. a hűtlenség esete gyilkossággal van halmazatban és az utóbbit nem a kivételes hatáskörű törvény szék területén követték el, úgy a fennebbi szabálynál fogva világos, hogy a kivételes hatáskörrel felruházott törvényszék lesz illetékes a gyilkosság esetére is, mert kétségtelen, hogy hatásköre a hűtlenségre és a gyilkosságra kiterjed, míg a gyilkosság tetthelye szerint ille-