Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
123 2. A lakó- vagy tartózkodókéig illetékessége elvének (17. §.) viszonyáról a »forum commissi« elvéhez már fennebb volt szó. E helyütt a következőket szükséges kiemelni. Mindig ama lakó- vagy tartózkodóhely állapítja meg az illetékességet, a hol a bűnvádi eljárás bíróság előtti megindításakor a gyanúsított lakik vagy tartózkodik. Ha tehát a terhelt az eljárás folyamában megváltoztatná lakó- vagy tartózkodóhelyét, e körülmény az illetékességre nézve befolyást nem gyakorol. Mely hely legyen lakóhelynek vagy tartózkodóhelynek tekintendő, azt a biróság e fogalmak természetes értelme szerint döntheti el és nincs szorosan a magánjogi fogalom-meghatározásokhoz kötve. A lakóhelynek nincs prioritása a tartózkodóhely fölött, mert külömben folytonos vitákra adna okot, hogy több hely közöl melyiket tekintsék lakóhelynek. A javaslat arra az esetre, ha külföldön követték el a bűncselekményt, első' sorban a lakó- vagy tartózkodóhely szerint állapítja meg az illetékességet, és csak ha a lakó- vagy tartózkodóhely ki nem tudható, akkor irányadó ama hely, hol a terhelt a magyar hatóság hatalmába került (25. §. elaö és második bekezdés). E rendelkezésre szükség van, mert a szabály, t. i. az elkövetés helyének illetékessége, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény külföldön volt elkövetve, nem alkalmazható. A javaslat nem az »elfogatás helyé«-nek kifejezését használja, hanem ama helyről szól, hol a terhelt a magyar hatóság hatalmába került. E kifejezéssel jelezni kívánja, hogy nemcsak az elfogatás ténye, hanem a hatóság minden ténye, melylyel a terhelt a magyar hatóság hatalma alá került, megállapítja az illetékességet, lia például a feltalált egyént biztosíték mellett vagy a nélkül szabadlábon hagyják is, ha a hatóság idézését kézbesítették számára, vagy rendőri felügyelet alá helyezték az illetőt: az illetékesség meg van állapítva. Nem szükséges itt az sem, hogy az illető a biróság hatalmába kerüljön. Elég, ha a terhelt a rendőrség vagy rendőri jogkörrel felruházott közigazgatási hatóság hatalmában van. A »hatóság hatalmába kerülés« okán nyugvó illetékességet nem szünteti meg ama körülmény, hogy a letartóztatott később megszökött, továbbá közömbös az is, hogy éppen a bűnvádi eljárás tárgyává teendő vagy más bűncselekmény miatt került-e a terhelt a hatóság hatalmába, vagy hogy megkeresés útján történt-e a letartóztatás. Ugyancsak a lakó- vagy a tartózkodóhely szerint állapítandó meg első sorban az illetékesség akkor is, ha nem-magyar honosnak kiadását külföldi hatóság kérelmezi, másodsorban pedig ez esetben a terhelt kézrekerülésének helye irányadó (27. §. első bekezdés). E szabály is gyakorlati jelentőséggel bír, mert ha a bűncselekményt külföldön követték el, más illetékességi elv nem alkalmazható. Mindazáltal, ha a kiadatni kért nem-magyar honos ellen valamely magyar bíróságnál belföldön elkövetett bűncselekmény miatt van bűnvádi eljárás folyamatban, akkor a kiadatás tárgyában is az a törvényszék van hivatva határozni, mely előtt vagy melynek területén az eljárás első fokban folyik, mert világos, hogy a 27. §. első bekezdése is kivételes természetű rendelkezés és csak akkor alkalmazandó, ha az illető egyén ellen másként az illetékesség meg nem állapítható. 3. Az összefüggés illetékességi elvének (forum connexitatis, 18., 19. §§.) bővebb felfejtése előtt szükséges előrebocsátani, melyek a javaslat szerint az összefüggés esetei. Az első eset a tárgyi összefüggés esete (18. §.), azaz, ha valamely bűncselekménynél több egyén, tettes, felbujtó, segéd, bűnpártoló vagy orgazda minőségében van terhelve. A második eset az alanyi összefüggés esete (19. §.), midőn ugyanazt az egyént több bűncselekmény terheli. De mivel mind a tárgyi, mind az alanyi összefüggés combinatióban is állhat egymással: ennélfogva a javaslat az összefüggés esetei közé sorozza azt is, ha a részesek, az orgazdák, vagy a bűnpártolók akár másokkal együtt, akár külön követnek el más bűncselekményt. Előfordulhat ugyanis, hogy a lopás tettese és az orgazda ellen együttesen indítanak bűnvádi eljárást, de az orgazda egyúttal gyújtogatás miatt is felelősségre vonandó. 16
