Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

68 Az 1890. évi népszámlálás megállapította, hogy hazánk összes nemzetiségei közt a magyarság szaporodott legerősebben. A nemzetiségeknek egymáshoz való aránya ma a magyar nyelv szempontjából jelentékenyen kedvezőbb, mint a minő 1880. évben volt. Az országnak 1880. évben 14 oly megyéje volt, melyben a magyarajknak az összes népességnek tiz százalékát sem érték el. Ma már örvendetesebb a helyzet. Ezekben a megyék­ben a magyar anyanyelvű lakosság tiz év alatt 38 , 02°/o-kal szaporodott, míg ugyanott az összes lélekszám csak 5*64°/o-kal, a uem magyar anyanyelvűek száma pedig csak 4'43°/o-kal emelkedett. Legerősebb volt a magyar anyanyelvű elem szaporodása ott, a hol legkisebb számmal fordul elő. Árvában ltOos százalék, Trencsénbcn 90-98, Zólyomban 65*oo, Fogarasban 47*90, Krassó-Szörény ben 46*ŐH, Szebenben 40*47, Beszíercze-Naszódban 36*52, Szepesbeu 36*14, llunyadltan 35*61, Sárosban 31*04, Fiúméban 177*28 százalék. A magyar anyanyelvűek létszámát 1890. évben a magyar után közvetlenül következő három legnagyobb nemzetiség, a német, a tót és az oláh, együttesen sem érte el. És szaporo­dásának aránya is kétszer akkora, mint az utána legkedvezőbb növekedést mutató német nemzetiségé. A Tisza-Maros szögében, Arad, Krassó-Szörény, Ternes, Torontál vármegyékben, a nagykikindai kerületben, tehát ott, a hol erre éppen szükség volt, 1880—1890. évtized alatt 20—46°/o val szaporodott a magyar anyanyelvűek száma s ezenfölül a 125.000-et is meg­haladja azok száma, a kik magyarul beszélnek, noha nem magyar anyanyelvűek. Magyarország összes lakosságának jóval több, mint fele 55*7i°/o-a beszéli a magyar nyelvet. Mikor Ausztriában az esküdtszék intézményét felállították, a német nyelvet beszélő lakosság az összlétszámnak csak alig 36°/o-át tette. A magyarság ma 33 megyében van többségben, az egész vonalon erőt, ljesen nyomul előre s több a valószínűségnél, hogy ezen az utón, ezen a ponton megállapodni nem fog, hanem előre­haladása állandó lesz. S ha a vidéki lakosságnak természetes találkozó helyeit, a városokat veszszük szemügyre, még örvendetesebb eredményre jutunk. Álljanak itt az 1890. évi népszámlálás adataiból egybeállított következő kimutatások: *

Next

/
Thumbnails
Contents