Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
56 A törvényszék három birájának a bűnösség kérdése tekintetében • egyértelmű meggyőződése valóban biztosíték arra nézve, hogy a bizonyító anyagnak lelkiismeretes mérlegelése mellett téves elitélések vagy felmentések nem fognak történni. Az anyagi igazság megvalósításának egyik biztositéka az is, hogy a felsőbb bíróság a semmiségi panasz alapján nemcsak cassatorius, hanem az alsó fokú Ítéletet helyesbbitő hatáskörrel is fel van ruházva (385., 404., 423., 437. §§.) és megállapításai az alsó biróságokra kötelező erővel bírnak (438. §.). Végül az anyagi igazságnak lehető érvényre emelését tartják szem előtt a javaslatnak m használható per orvoslatra, (441,, 442. §§.), az ujrafelvételre (XXI. fej.) és az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság vagy büntetés miatt nyújtandó kártalanításra (XXXI. fejezet) vonatkozó intézkedései. A javaslat ezekkel lehetőleg gondoskodik arról, hogy a mennyiben a bűnvádi eljárás folyamán eljáró hatóságok vagy közegek tévedése vagy hibája folytán csorba esett az anyagi igazságon, a jogsérelem elhárítva, sőt lehetőleg helyrehozva is legyen. Ama szervezeti biztosítékok, melyek a jelen javaslattal kapcsolatban a helyes és alapos bűnvádi igazságszolgáltatás érdekében felállitandók lesznek, — részben a javaslatot életbeléptető törvénynek vannak fentartva. Azonban maga a bűnvádi perrendtartás is nyújt egyes szervezeti garantiákat. Ilyenek: azok a rendelkezések (64—66., 68., 73., 74—76. §§.), melyek a birót, a jegyzőkönyvvezetőt, vagy a kir. ügyészség tagját egyes bűnvádi ügyek elintézéséből kizárják, vagy a melyek a nevezetteknek mellőzésére alapul szolgálnak. Kzek közöl főleg a 65. és 74. §-ok tartalmaznak oly rendelkezéseket, melyek nemcsak jelenlegi gyakorlatunkkal szemben lényeges haladásnak tekintendők, de egyúttal a legtöbb törvényhozás szabályaitól is hasznosan eltérnek. Mint a helyes büntető igazságszolgáltatás egyik további biztositékára, kellő figyelmet fordított a javaslat a <M per lefolyásának 16 gyorsítására is. Az a kívánság, hogy a bűnvádi eljárás minden áron »expeditiv« legyen, nem tekinthető ugyan jogosultnak, mert a büntető Ítélet sokkal fontosabb érdekeket érint, sokkal helyrehozhatatlanabb sérelmeket okozhat, semhogy a per gyorsasága, mint feltétlen és egyedül irányadó tekintet elfogadható volna. De másrészt nem lehet tagadni, hogy az ügymenet lassúsága nagyon csonkítja az anyagi büntetőjog ezéljait, és még nem biztosítja az alaposságot. Az alaposságaid: \k lehető összeég keresendő tehát a helyes megoldás kulcsa. E megoldásra törekszik a javaslat is. Már ama sarkalatos intézkedései (83., 102. §§.), hogy a nyomozás és a vizsgálat elé tisztán előkészitő feladatokat tűz és a pert csak a fótáriláson fejleszti ki egész terjedelmében, egyéb czélok mellett az ügymenet gyorsítását is előmozdítják. Ehhez járul az a rendelkezés (103. §.), hogy a vizsgálatot csak korlátolt mértékben tette hő , úgy hogy bizton várhatni, hogy az ügyeknek tetemes része jóval gyorsabban kerül az itélet stádiumába, mint jelenleg. Ugyané czélnak szolgál a 117. §. ama rendelkezése, hogy a nyomozás cselekményei, — a mennyiben a vizsgálat czéljaira elégségesek, — a vizsgálat folyamában csak kétség vagy homály eloszlatása végett israétlendők ; továbbá a facultatif rád ala helyeze*; (254— 275. §§.); a közvetlen idézés eseteinek kiterjesztése (281. §.); az előleges és a közbenső eljárás folyamán használható pcrorvoslaiok megszorítása (268., 269., 283., 378. §§.); a harmadfokú felebbezés eltörlése (381: §.), valamint a másodfokú felebbezésnek némi megszorítása (383. §.). Elv gyanánt szolgált mindezeknél, hogy az előkészítés gyorsítandó, ellenben az ítélkezési eljárás oly tág mederben folyjon, hogy minden ténybeli és jogi adatot kimerítsen. Jelenlegi bűnvádi igazságszolgáltatásunknak bizonyára egyik legnagyobb fogyatékossága az eljárásnak , Ezt részlten a vizsgálatoknak késedelmes teljesítése és
