Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
28 joga, ha azonban a vádiolt perorvoslattal él és az itélet a közvádló indítványától eltér, köteles ez utóbbi is felebbezni. Uj bizonyítékok érvényesítése mellett a vádlott mindig élhet perújítással, azaz indíthat »actiót« ártatlansága igazolására, mely jog a halálra itéltnek gyermekeit és örököseit is megilleti. A vádlott azonfölül a büntetés súlyossága miatt is indíthat ily actiót. A közvádló csak az esetben újíthatja meg a pert, ha a felmentés bizonyítékok hiányából történt, vagy a magánpanaszos a vádlottal a jogszolgáltatás meghiúsítása végett összejátszott. A királyi kegyelem gyakorlása tekinteteben megemlítendő, hogy a javaslat nem kötelezi a bíróságokat a halálos ítéleteknek hivatalból való felterjesztésére. Álláspontja az, hogy a királyi kegyelemtől az utat elzárni senkinek, tehát a curiának sem szabad, de hogy a bíróságot a királyi kegyelem kieszközlése ex élj áb ól teendő intézkedésre nem lehet kényszeríteni. Szervezeti újítást a javaslat nem vett szándékba. Szerinte is az eljárásra és az itélkee a törvényhatóságok hivatvák, a nemesi előjogokat élvezők azonban csakis a megyei bíráskodásnak vannak alávetve. Fenrartja a kir. tábla hatáskörét a híítlenségi ügyekben és a salvus eonductus megsértésének az 1723 : 7. t.-cz. 8., 9. §§. által körülirt eseteiben. Az elősorolt adatok tanúsítják, hogy az 1790-iki tervezet a kor törvényhozásának irányához képest ugyan túlnyomóan inquisitorms jellegű, de hogy a nyomozó elv érvényesítésében í annyira sem megy, mint 11. József törvénye, melyet akkoriban a haladás netovábbjának tartottak. Nem is tekintve azt, hogy főeljárása teljesen vádalaku, még a vizsgálat alatt is sokszorta kedvezőbb helyzetbe juttatja a vádlottat, ki az eljárás bírósági szakában szabadon választhat elég kiterjedt jogokkal felruházott védőt. A vizsgálóbíró amaz ornnipotentiájának, melylyel a Josephinában találkozunk, semmi nyoma. A vizsgálat és a döntés között még két fontos stádiumon megy át az ügy : az iratváltáson és az előadáson. A vizsgáló közeg az ítélethozásra közvetlen befolyást nem gyakorolhat, már csak azért sem, mert az itélet alapjául a k és az authenticatio utján megerősített bizonyítékok szolgálnak. Már a szóbeliség elemei is feltalálhatók ama rendelkezésekben, hogy a perfolyam alatt minden funtosabb teendő nek a társas biróság előtt kell történnie, sut a közvetlenség egyik jellegével is találkozunk : >tt kérdezés iránti jogával. A magyar Ol îles |l v 07 : '.». t.-cz.) az 1790-iki javaslat tárgyalását fölötte kívánatosnak tekintette, zad elején történt politikai események tudvalevőleg akadályozták a törvényhozás refonn-mííködését. Csak t.-c*. vette tel ismét tüzetesen a tárgyat yozva nagy font <t (sunimi moinenti et gravium eonsecta riorum), az 1791-iki munkálatok fölülvizsgálatára ujabb küldöttséget rendelt ki. K küldöttség n J büntetőjogi javaslat-t (Opinio regnicolaris deputationis pro pertraetandis in consequential» articnli ö7 : 171)0/1. elaborates articulo 8 : 1827. exmissae, circa objecta ad deput uionem juridieam relata. IV. I de delictis eorumque poenis.) dolgozóit ki, mely az 1790-iki javallaton iig nagyobbrészt nem annak előnyére, lényeges változtatásokat tesz. A k -zmei a munkálat reaetionarius irányában erős kifejezést nyertek. Haladás edül az eljárás eg; .Inn, az általános feljelentési kötelem kiküszöbölésében és tn található, hogy az előzetes letartóztatásnak a feljelentés alapján való elrendelése mellőztetett. A többi módi 1790-iki javaslatban kedvezményezett szabadelvű reformok kiküszö ek ezélzatát árulják el. rendi külömbségek és előjogok fi tordit a javaslat nagy figyelmet. Szerinte, a \ < ober a per (főeljárás) folyamán hallgatható ki és másokkal való z külön bírósági határozat >zük> \ nemesek feleohezési jogát az 1791. évi 43, Az úiiszékek és a pallosjoggal felruházott mezővárosok btinte icli hatáskörét visszaállítja.
